A koronavírus-járványt megállítani csak a lakosság széles körű immunizálásával lehet, a védettséghez pedig vagy a betegség átvészelésével, vagy védőoltással lehet hozzájutni. A rekordgyorsaságú fejlesztések eredményeként decemberben megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét az első mRNS alapú, úgynevezett harmadik generációs koronavírus-vakcina, a Pfizer/BioNTech páros által fejlesztett oltóanyag, amellyel december 26-tól már Magyarországon is oltanak.

Harmadik generációs, hatásmechanizmusában a Pfizer-vakcinával csaknem azonos az Európában másodikként, január első napjaiban engedélyezett Moderna-vakcina, amelyből viszont egyelőre csak 3600 fő beoltására elegendő mennyiség érkezett az országba. A Pfizer és a Moderna vakcinái is 95 százalékos hatékonyságúak.

QP | Quality Placement

Harmadik generációs oltóanyag az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem vektorvakcinája, amelynél egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba ültetve juttatják be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént, amit az mRNS vakcináknál egy nanoméretű zsírcseppecskével érnek el. Hatékonysága az eddigi hírek szerint 70 százalékos, az uniós gyógyszerhatósághoz január 12-én nyújtották be az engedélykérelmet.

Lassú a szállítás

A kormány 19,5 millió adag vakcinát kötött le eddig, ez közel 10 millió ember beoltására elegendő, csakhogy a szállítások gyorsasága és a mennyiség korlátozottsága miatt folyamatosan kritizálták a közös uniós vakcinabeszerzést koordináló Európai Bizottságot, emellett hónapok óta tárgyalnak orosz és kínai vakcinák beszerzéséről is.

Harmadik generációs vakcina az orosz Gamaleya Intézet készítménye is, amely 92 százalékos hatékonyságot produkál, a Magyarországra érkezett 3000 adagot önkéntesek fogják megkapni. A hivatalos kommunikáció szerint a felhasználása tudományos együttműködés keretein belül zajlik.

Gulyás Gergely a  kormányinfón pedig bejelentette, a kormány megállapodott a Sinopharm nevű kínai gyártóval, és az első szállítmány akár egymillió adagos is lehet, a szállítás gyorsasága a magyar hatóságok engedélyezésének függvénye. A kínai Sinopharm vakcinája elölt vírust tartalmaz, a kínai hatóságok vizsgálata szerint 79 százalékos hatásosságú, a készítményt szintén vizsgáló és helyben elő is állító Egyesült Arab Emírségek szerint pedig 86 százalékos. Mindkét eredmény jónak számít - az európai engedélyezés küszöbén álló AstraZeneca vakcinájáéhoz mérhető -, és a gyártó szerint a koronavírus újabb variánsai ellen is hatásos a vakcina - írta a Telex. Már a harmadik tesztfázis előtt széles körben alkalmazni kezdték: novemberben túl volt az egymillió főn az ezzel beoltottak száma Kínában és a Közel-Kelet több országában, és Gulyás Gergely szerint mostanra már 20 milliónál többen kapták meg. Súlyos reakciókról, komoly mellékhatásról nem érkezett hír.

E vakcinaválasztékból a  felnőtt magyarok csaknem fele (46 százaléka) a Pfizer/BioNTech készítményét adatná be magának legszívesebben a Pulzus Kutató felmérése szerint, amelyet a Napi.hu megbízásából készítettek. (A kutatásból nem derül ki, hogy ebben a kiugró népszerűségben mekkora szerepe lehet annak, hogy a Pfizer-vakcina kapta eddig a legnagyobb publicitást, így vélhetőleg ez a legismertebb a lakosság körében. A szerk.) A Moderna vakcináját az ezerfős, reprezentatív mintából mindössze 5 százaléknyian választanák, s ennél is kevesebben, 4 százaléknyian szavaztak bizalmat az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem oltóanyagának.

A kínai és az orosz vakcinát a válaszadók 1 és 2 százaléka adatná be magának legszívesebben.

Müller Cecília országos tisztifőorvos az oltási program ismertetésekor gyakran hangsúlyozza, hogy a magyarok védőoltáspártiak és bíznak az oltásokban, ami a felmérés szerint nem ilyen egyértelmű, minden ötödik megkérdezett ugyanis azt felelte, hogy egyik vakcinát sem adatná be szívesen.

Ugyanakkor 22 százalék volt azok aránya, akik a virológusok tanácsának megfelelően  - jó az a vakcina, amelyik elérhető - bármelyik engedélyezett vakcinával beoltatnák magukat.

Mérsékelten tér el a vakcinakérdés megítélése nemek szerint. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak kevésbé ragaszkodnak az egyes gyártókhoz, így a Pfizer/BioNTech (42 százalék) készítményhez, a Modernához (3 százalék), vagy az AstraZenecához (3 százalék), mint a nők (rendre 50, 7, 5 százalék), ezzel párhuzamosan nagyobb a bizalmuk bármely engedélyezett oltóanyag iránt, mint a nőknek.

Minden negyedik férfi bármelyik engedélyezett oltóanyagot felvenné, míg a nőknek kevesebb mint ötöde voksolt erre.

Ugyanakkor a férfiak az oltás elutasításában is markánsabban foglaltak állást, 24 százalékuk egyik vakcinával sem oltatná be magát, míg a nők közül csak 17 százalék vélte így.

Kép: Pulzus

A válaszokat korcsoportos bontásban vizsgálva kiderül: a fiatalabbak, a 40 alatti korosztály kevésbé ragaszkodik egy-egy gyártó készítményéhez és nagyobb arányban fogadna el bármilyen engedélyezett oltás, mint az idősebbek. Ugyanakkor a fiatalabbak között az összes lehetőséget elutasítók aránya is nagyobb, mint az idősebb korosztályban.

A 40 év alattiak 38 százaléka preferálta a Pfizer-vakcinát, 7 százaléka a Modernát, 6 százalékuk pedig az Astra/Zenecát választaná legszívesebben. A kínai és az orosz vakcinára e korosztályban csak egy-egy százalék voksolt. A 40-59 évesek és a 60 pluszosok nagyjából fej-fej mellett 50 illetve 51 százalékban szavaztak a Pfizer-készítményére, a Moderna a válaszok szerint a középkorúak körében a legkevésbé elfogadott, mindössze 2 százalékuk jelezte, hogy ezt adatná be magának legszívesebben. Az AstraZeneca is ebben a korosztályban bizonyult legkevésbé népszerűnek ( 1 százalék) szemben a 60 felettiek 4 százalékos arányával.

Míg a kínai vakcinát választók aránya minden korcsoportban elhanyagolható (1-2-1 százalék), az orosz oltóanyag iránt a 60 éven felüliek körében kicsit nagyobb a bizalom, a 60 évnél fiatalabbak egy-egy százalékával szemben az idősebbek 4 százaléka ezt adatná be magának legszívesebben. Ebből a korcsoportból válaszolták legtöbben - 24 százalék - , hogy bármelyik engedélyezett vakcina megfelelne és e korosztályban képviselték a legkevesebben azt az álláspontot, hogy egyik oltóanyaggal sem oltatnák be magukat.

Jelentősebb a véleménykülönbség iskolai végzettség szerint. A diplomások inkább ragaszkodnak egy-egy gyártó védőoltásához, mint a kevésbé iskolázottak, és ebben a körben a legkisebb azok aránya, akik egyik vakcinát sem választanák. A felsőfokú végzettségűek 52 százaléka a Pfizer-vakcinában bízik, az érettségizettek 45, az alapfokon iskolázottak 46 százaléka adatná be magának legszívesebben a Pfizer-oltását.

A Moderna is a diplomások körében volt a legnépszerűbb, 9 százalékuk ezt választaná, míg az érettségivel rendelkezők 7, az alapfokon képzettek 3 százaléka kérné ezt a vakcinát, ha tehetné és hasonló a kép az AstraZeneca vakcinája megítélésénél.

A kínai oltást viszont a diplomások egyáltalán nem jelölték be legszívesebben felvett oltóanyagként és az alapfokú végzettségűek illetve az érettségizettek csoportjából is csupán egy-egy százalék volt azok aránya, akik ezzel a lehetőséggel élnének legszívesebben.

Egy hajszállal többen voksoltak az orosz vakcina mellett, az alapfokú végzettségűek 2 százaléka, az érettségizettek és a diplomások egy-egy százaléka szerezné meg leginkább ezzel az oltóanyaggal a védettséget.

Az alapfokon iskolázottak több mint negyede, 26 százaléka csak az engedélyezést tartja fontosnak, bármelyik engedélyezett vakcinával beoltatná magát, s a diplomások 21 százaléka is ezt válaszolta a felmérésben, míg az érettségizetteknek csak 16 százaléka bizonyult ilyen megengedőnek.

A középfokú végzettségűek csoportjában utasították el legnagyobb arányban (26 százalék) bármelyik vakcinát, az alapfokon iskolázottak ötöde, a diplomásoknak pedig csak 8 százaléka volt ezen az állásponton.

Kevésbé markáns véleménykülönbség rajzolódik ki az oltásokat illetően a felmérésből a válaszolók lakóhelye szerint, ugyanis mint kiderült,  bárhol is éljenek, a Pfizer - vakcinát jelölték meg elsőként a kínai oltóanyagot pedig utolsóként a népszerűségi listán, a Moderna a községi lakosok körében, az AstraZeneca a budapestiek körében népszerűbbnek.

A budapestiek 48 százaléka a Pfizer-vakcinát, másodikként legszívesebben az AstraZenecát adatnák be maguknak (9 százalék). A Modernára a budapestiek 2 százaléka, a kínai oltóanyagra 1 százalékuk szavazott, az orosz vakcinát viszont egyáltalán nem választanák.

Mindössze a fővárosiak 17 százaléka venné fel bármelyik engedélyezett oltást, 23 százalékuk pedig egyiket sem szeretné beadatni magának. A megyeszékhelyi lakosok 51 százaléka Pfizert, 4 százaléka a Modernát kérné, ha lenne rá lehetősége, az AstraZenecát és a kínai vakcinát pedig egyáltalán nem jelölték a listán, az orosz oltóanyaggal 1 százalékuk oltatná be magát.

A városi lakosok körében is a Pfizer az első 44 százalékkal, 4-4 százalék voksolt a Moderna és az AstraZeneca mellett. Ebben a körben kapott 1 százaléknyi szavazatot a kínai oltóanyag is, az orosz oltásnak pedig 3 százalékuk szavazott bizalmat. Majdnem minden negyedik (24 százalék) városlakónak mindegy, hogy melyik oltóanyaggal szerez védettséget, csak engedélyezett legyen, ötödük viszont egyik oltásból sem kér.

Szintén a Pfizer-vakcinája vezette a községekben lakók népszerűségi listáját, 46 százalékuk jelölte legszívesebben felvett oltásként, míg a Modernát 8 százalékuk, az AstraZenecát 4 százalékuk kérné.

A községi lakosok listáján nem szerepel a kínai vakcina, az orosz oltóanyaggal 1 százalékuk élne. Nem ragaszkodott gyártóhoz, csak engedélyhez 23 százalékuk, 18 százalékuk viszont egyik oltást sem venné fel.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.