A megtett úttal arányos díjrendszer (e-útdíj) bevezetése elméletileg legfeljebb 1-2 százalékos élelmiszerár-növekedést eredményezhetne, ám mivel a magyarországi élelmiszerárakat sok más tényező befolyásolja - például az időjárás (tavaszi fagyok, aszály) vagy a kereskedelmi gyakorlat (árrések), ezért az inflációs hatások csak igen nagy hibahatárral becsülhetők meg - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszából, amelyet Józsa István szocialista képviselő írásos kérdésére adott. (Az e-útdíjból 2013 második felében 75 milliárd forint bevételt vár az állam, ám ha a tervekkel ellentétben mégsem sikerülne a július 1-jei bevezetés, a kiesés ennél kisebb lesz, hiszen megspórolható a bevezetés 42 milliárd forintban maximált költsége, illetve a hagyományos matricák is hoznak majd a konyhára. A szerk.)

A gyakorlatban a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti magas élelmiszerárak miatt több termék esetében (például a gyümölcsöknél) idén akár árcsökkenés is elképzelhető - nyugtat tovább a tárcavezető. Az élelmiszer-feldolgozás, -raktározás és -eladás szinte kizárólag közúti szállítással történik Magyarországon, tehát többször is rárakódik az útdíj ugyanarra az árura. Az élelmiszerek önköltségében a növekmény megközelítőleg 0,1 és 1,0 százalék közötti érték lehet, pontosabb becslésre nincs lehetőség. Emellett nem számítható ki, hogyan reagálnak a megrendelők és a fuvarozók erre az új kihívásra. Ésszerűsítéssel, fuvarszervezéssel, a járműválasztás optimalizálásával mérsékelni lehet a magasabb útdíj hatásait - tette hozzá Némethné.

Főleg közúton szállít a kereskedő

A KSH adatai szerint 2011-ben közúton 182 millió tonna, vasúton 47 millió tonna árut szállítottak. Szállítási teljesítményben évi mintegy 50 milliárd árutonna-kilométer áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 18, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedik. A közúti szállítás jellemzően a nagykereskedelmi forrás és a kiskereskedelmi eladási helyek között történik, tehát a kereskedelem közúti szállításigényes. Közúton szállítják például az új személygépkocsikat, de egy rakomány értéke mellett (16-40 millió forint) a szállítás költsége lényegében nem érzékelhető a termék fogyasztói árában - érvel a miniszter. Ráadásul a kiskereskedelmi áruszállítás nagyobb arányban 3,5 tonna alatti járművekkel történik, amelyekre az útdíjrendszer változása nincs kihatással.

A tejipari szereplők is amiatt aggódnak, hogy a e-útdíj bevezetése elviszi a hasznukat.

Emellett a fogyasztói árak változását sok tényező befolyásolja - így a pénzpiaci folyamatok, a fogyasztói kereslet alakulása vagy a külkereskedelem (például az importkorlátozás). A fogyasztói kosárban egyes szállításigényes termékeket nagyobb mértékben és közvetlenül, míg a szolgáltatásokat (villamos energia, közösségi közlekedés) kevéssé vagy egyáltalán nem fogja érinteni a használattal arányos útdíj magyarországi bevezetése.

Az előállítási költségben a terméktől függően változik a közúti szállítási költségek részaránya, amely a kutatások szerint a legtöbb esetben a végső ár 10 százaléka alatt marad - számolt tovább a miniszter. A magyarországi közúti fuvarozásról szóló felmérések alapján az infrastruktúra-használati díjak az összköltség átlagosan tizedét teszik ki, az üzemanyag a harmadát, a személyi jellegű költség az ötödét, a fennmaradó rész pedig egyéb elemekhez (járműkarbantartás, kommunikáció, adminisztráció) köthető. A piaci erőviszonyoktól függ, hogy a közúti fuvarozók ezt a jövőben érvényesíteni tudják-e az áraikban. Mindezt figyelembe véve az NFM úgy számol, hogy az útdíjrendszer bevezetése összességében legfeljebb 0,3 százalékkal emelheti meg a fogyasztói árszintet.

Lesznek kedvezmények

A megtett úttal arányos díjrendszer - az M0 és M31 kivételével - a teljes gyorsforgalmi úthálózatot, az országos közúti főúthálózat (1, 2 és 3 számjeggyel jelölt utak) külterület  szakaszait érinti, és csak a tehergépjárművekre és járműszerelvényekre vonatkozik, így mindazok az ágazatok érintettek, amelyek a díjasított utakat teheráru-szállítással vagy annak megrendelésévet igénybe veszik.

Egy tavalyi kormányhatározat alapján a rendszer indulását követő fél év múlva - az akkori utazásjellemzők és díjszintek ismeretében - olyan használói kedvezményrendszer kialakítása célszerű, amelyben a gyakori úthasználókra vonatkozó kedvezmény teljes összege nem éri el az infrastruktúradíj-bevétel 5 százalékát.