Megvan mi mentette meg a magyar gazdaságot

A vártnak megfelelően a mezőgazdaság és az ipari export húzta a gazdaságot. A felhasználási oldalon a kormány és a beruházások fékezték az ütemet. A végtörlesztés hatása csak mérsékelhette, de nem csökkentette a fogyasztás dinamikáját, ellenben a pénzügyi szektor bezuhant.
NAPI, 2012. március 9. péntek, 09:03
Fotó: Napi.hu

Magyarország bruttó hazai terméke 2011 negyedik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki a KSH pénteki adataiból. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt. A 2011-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. 2011-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 28 154 milliárd forint, egy főre vetítve 2 millió 823 ezer forint volt.

A végtörlesztés hatása a pénzügyi szektor zuhanásán keresztül jelent meg

A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (27,8 százalék) jelent. A növénytermesztésnél a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék támogatták a dinamikát, az állattenyésztés stagnálása sokéves folyamatnak felel meg. Így összességében a mezőgazdaság 0,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez.

Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,5 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorját változatlanul az exportorientált vállalatok alkották. Az ipar egészében 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott, ugyanakkor a visszaesés mértéke az elmúlt negyedévekhez képest jelentősen csökkent (1,4 százalék), ami az előző évi alacsony bázis, valamint az út- és vasútépítési munkák növekedésének az eredménye. Az építőipar 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,6 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A legjelentősebb mértékben - 6,4 százalékkal - a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent. A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok új hitelkihelyezése alacsony szinten maradt, amely a forintalapú hitelek jelentős drágulásának és a hitelezési feltételek szigorításának tudható be. A lakosság által felvett deviza alapú hitelek végtörlesztése miatti veszteség a hitelintézetek bruttó hozzáadott érték adatát nem befolyásolja, mert ezt a tételt a háztartásoknak nyújtott tőketranszferként számoljuk el.

Több nemzetgazdasági ágban stagnálás volt megfigyelhető: a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás, raktározás, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke is lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor nőtt az információ, kommunikáció, valamint az egyéb szolgáltatás ágak hozzáadott értéke.

A termékadók és támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP IV. negyedévi növekedéséhez.

Az elmaradt kormányzati költekezések fogták vissza a fogyasztást

A külföldiek magyarországi fogyasztásában a több negyedéven át tartó csökkenés után a forint árfolyam gyengülésének hatására dinamikus növekedést, míg a magyarok külföldi fogyasztásában továbbra is csökkenést mért a KSH. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 1,4 százalékkal csökkent. A végső fogyasztás 0,2 százalékos csökkenését - amely 0,2 százalékpontos mínusszal járult hozzá a GDP változásához - a közösségi fogyasztás fogta vissza jelentősen. Egy év alatt ugyanis 0,7 százalékkal esett a szintje.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,4 százalékos volt. Mindez -1,0 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is igen jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 464 milliárd forint aktívum keletkezett romló cserearányok mellett. Ugyanakkor mind az export mind az import továbbra is csökkenő ütemű növekedést mutatott. A növekedés üteme az import esetében továbbra is kisebb mértékű, mint az exportnál: az export 4,9 százalékkal, az import 1,7 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Éves szinten így alakult a GDP

A GDP dinamikája 2011-ben

változásGDP-hez való hozzájárulás
mezőgazdaság, ipar, építőipar6,31,9
szolgáltatások-0,6-0,3
termékadók és -támogatások
0,1
háztartások kiadásai0,1
közösségi fogyasztás-0,3
végső fogyasztás-0,1-0,1
bruttó állóeszköz-felhalmozás-5,4
bruttó felhalmozás-0,5-0,5
export8,4
import6,3
nettó export
2,2
Forrás: KSH; *százalék, **százalékpont

HOZZÁSZÓLÁSOK