A vártnál nagyobb infláció mögött három tényezőt sejtetnek a statisztikák: egyfelől az év eleji jövedéki adóemelések hatása a vártnál tovább húzódik, aminek kifutása még a későbbiekben is jelentkezhet, másfelől az üzemanyagárak mérséklődését nem egyszerre könyvelték le, így a következő hónapokban még mérsékelheti az inflációt a kőolaj árának esése, illetve a forint erősödése. Harmadrészről pedig - ami még később is fölfelé ható tényező lehet -, az idényáras élelmiszerek drágulása. A szezonális jelleg miatt ugyanis ezt nehéz előre becsülni, de úgy tűnik a nyári hónapokban a vártnál kisebb sebességgel süllyedhet az átlagos árszínvonal ebben a termékcsoportban.

Elemzők szerint ősszel 6 százalékon tetőzhet a pénzromlás üteme, amely év végéig fokozatosan fog 5,5 százalékig mérséklődni. A jegybank 3 százalékos célját valószínűleg jövőre sem érjük el. A júniusi adatokban meglepetés volt, hogy a szezonális ingadozásoktól szűrt maginfláció is magasra, 4,9 százalékra emelkedett. A viszonylag magas inflációt nagymértékben az adóváltozások okozzák, mivel az adóváltozásokat kiszűrve az infláció 3,4 százalék lett volna.

Kapcsolódó

A fogyasztói árak egy hónap alatti, várakozásokat meghaladó, 0,1 százalékos emelkedését  az élelmiszerárak, dohányárak okozták, valamint az, hogy az üzemanyagárak csökkenésének hatása a vártnál kisebb mértékű volt - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A ruházati cikkek árai 0,3 százalékkal csökkentek egy hónap alatt, míg 2,3 százalékkal nőttek egy év alatt. Az egyéb cikkek 0,4 százalékkal, ezen belül az üzemanyagok árai 1,5 százalékkal csökkentek, míg egy év alatt 7,6 százalékkal, illetve 13,9 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk egy hónap alatt 0,7 százalékkal drágultak a jövedéki adóemelések hatására, így egy év alatt 13,8 százalékra nőtt a drágulás mértéke. A szolgáltatások árai 0,5 százalékkal nőttek egy hónap, illetve 4 százalékkal drágultak egy év alatt az üdülési szolgáltatások szezonális emelkedése miatt. A tartós fogyasztási cikkek árai egy év alatt 1 százalékkal csökkentek, így ebben az árucsoportban sem az áfa emelés, sem a forintgyengülés nem jelentkezett.

Őszre 6 százalékta gyorsul az ütem

A következő hónapokban 5,6-5,8 százalék körül alakulhat az infláció Suppan szerint. Az olajárak meredek visszaesése az inflációt a korábbi várakozásokhoz képest kissé alacsonyabb pályán tarthatja. A közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet.

Ezek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet. Bázishatások miatt (januári áfaemelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli.

Így - Suppan várakozása szerint - a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció. Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,6 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése, amire legkorábban 2014 elején lát lehetőséget az elemző.

Ez ugyan már a monetáris időhorizonton belül van, így lenne lehetőség nagyon óvatos és fokozatos kamatcsökkentésre, ám az árstabilitási és pénzügyi stabilitási kockázatok továbbra is igen erősek. Az MNB ezért csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez. Ezek alapján az év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számít Suppan.

A meglepetések

A júniusi infláció 5,6 százalékos éves értéke összességében nem jelent meglepetést, mi ugyanekkora éves indexre számítottunk - mondta el lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Néhány részletben ugyanakkor Árokszállási lát különbségeket a korábbi saját várakozása és a KSH által közölt számok között: míg az élelmiszereknél érezhető áremelkedésre számított az elemző, addig itt a KSH csökkenést mért, viszont az alkohol és dohánytermékeknél, valamint a szolgáltatások esetében az Erste elemzői által vártnál némileg magasabb volt az árdrágulás üteme.

Emellett az egyéb cikkeknél (amelyek ára az üzemanyagok áresése miatt csökkent) is valamivel jelentősebb áresésre számítottak, így a meglepetések nagyjából kioltották egymást - tette hozzá a szakember. A májusi, meglepően jó adat mögött egyébként a szolgáltatások árindexének a csökkenése is jelentős szerepet játszott, most azonban egy komolyabb áremelkedés történt a szolgáltatásoknál. Mindez arra utal Árokszállási szerint, hogy egyszeri esemény lehet a háttérben, ami jelentősen hozzájárult a kedvező májusi adathoz.

Ami az idei kilátásokat illeti, az éves áremelkedés üteme a következő hónapokban egy picit tovább gyorsulhat 6 százalék környékére, amiben a telefonadó bevezetése, és az alacsony bázis is szerepet játszik, miközben az élelmiszerárak felől is lehetnek még negatív meglepetések. Az év végére azután az éves index 5,2 százalékra csökkenhet, mivel a tavalyi jövedéki adó emelések kiesnek a bázisból - összegzi prognózisát Árokszállási.

Jövőre a kormány most bejelentett jövedéki adóemelési csomagja néhány tized százalékponttal megemelheti az átlagos inflációt, így közel kerülhetünk a kabinet által várt 4,2 százalékos átlagos pénzromlási ütemhez (intézkedések nélkül jelenleg valamivel 4 százalék alatt várta Árokszállási a jövő évi átlagos inflációt).

A kamatpolitikát illetően az elemző az adattól nem vár jelentősebb változást a korábbiakhoz képest: jöhetnek akár idén is kamatcsökkentések, de ahhoz meg kellene állapodni az IMF-fel.