A növekedésnek két motorja lehet, egyrészt a nagyberuházások, másrészt az adóterhelés, azon belül is az élőmunkát terhelő adók csökkentése - fogalmazott Urbán László a közrádió reggeli műsorában. Hozzátette: szükséges továbbá a közszféra adósságának csökkenő pályára állítására is. Ezt az egyensúlyt kell megtalálni, emellett abban kell bízni, hogy alulról, a gazdaság részéről indul be a növekedés, nem pedig kormányzati élénkítésből, mert utóbbira nincs is lehetőség - mondta.

A szakember nem ért egyet Dr. Végzet, azaz Nouriel Roubini előrejelzésével, vagyis nem számít újabb válságok sorozatára. Urbán úgy véli, az immár harmadik éve tartó krízis illeszkedik a globális Kondratyev-ciklusokba, vagyis olyan válságról van szó, ami emberöltőnként egyszer szokott bekövetkezni. Ez után viszont fellendülést vár Urbán hozzátéve, hogy bár a kelet-európai felzárkózási folyamatot lelassította a válság, de a régió növekedési motorja - vagyis a termelékenységhez viszonyított alacsony bérköltség - továbbra is működik. A térségnek tehát komoly növekedési tartalékai vannak még akkor is, ha nem várható, hogy visszatérjen a 2004-2007 közötti, hitelboommal is fűtött gyors növekedéshez.

Urbán elmondta: az EBRD készen áll arra, hogy a MÁV átalakítását komolyabb összegű hitellel segítse. Ehhez viszont az kell, hogy a közösségi közlekedés átalakítására olyan stratégia szülessen, amelynek révén az előre kalkulált állami támogatásokon túl ne történjen folyamatos veszteségtermelés.

Az egészségügy finanszírozásától az EBRD ódzkodik - mondta Urbán hozzátéve, hogy ez nem csak Magyarország kapcsán van így. Az energiaszektor viszont kulcsterület, ahol a több ország energiabiztonságát segítő beruházásokat és az energiahatékonyság javítását szolgáló fejlesztéseket finanszírozza az EBRD.