A brókerbotrányok nyomán 50-100 milliárd lakossági forint "ment át" az ÁKK-hoz - becsülte Barcza. A két nemzetközi végpont: Kanada és Svédország gyakorlatilag megszüntette a lakossági állampapír-kibocsátást, míg Máltán 40 százalékos az arány.

Jó hír, hogy egyre hosszabb futamidőre hajlandó a lakosság állampapírt vásárolni. Bár ez még összességében nem túl magas, ám a lakosság kevésbé gyorsan lép egy-egy negatív piaci esemény nyomán. A bankokkal jó az együttműködés, többek közt az egyszázalékos értékesítési jutaléknak köszönhetően - tette hozzá az ÁKK első embere.

A forgalmazói hálózat folyamatosan bővül, az ÁKK jelenleg is tárgyal egy nagy bankkal és egy brókercéggel az állampapír-forgalmazásba való belépésről.

Nagy konszolidáció következik

A pénzügyi szolgáltatói piacon várhatóan egyre kevesebb szereplő marad talpon: a növekvő költségek, a nagyobb Beva-díjak és Quaestor alapbeli befizetések, illetve a szigorodó szabályozásnak való megfelelés növekvő költségei miatt - vélték egybehangzóan a pénzügyi kerekasztal tagjai a vándorgyűlésen.

Kisebb cégektől már kapott a Concorde Értékpapír Zrt. megkereséseket együttműködésre, de ezt nem különösebben erőltetjük - számolt be Régely Károly vezérigazgató. Várakozása szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy a forgalom egyre nagyobb része megy át a külföldi szereplőkhöz.

Jelenleg illúzió azt várni, hogy több magyar fektessen be magyar részvényekbe: ehhez vagy több kibocsátó kell a BÉT-en - vagy pedig új kibocsátások kellenének a meglévő cégektől. Nem látok azonban egyik irányban sem jelentős növekedést - fogalmazott Wolf László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese.

Az, hogy a BÉT jelenleg többségi osztrák tulajdonban van, nem segíti a tőzsde dinamizálást - fogalmazott lapunk kérdésére Windisch László MNB-alelnök a ma reggeli sajtóhírekre reagálva. Szavai szerint ebben segíthet egy erőteljesebb nemzeti elköteleződés. Az pedig jelenleg még nyitott kérdés, hogy ebben az MNB vagy más magyar szereplő vállaljon szerepet.