Mennyi idő alatt térülhet meg a lakásfelújítás? - bemutatták a láthatatlan stratégiát

Szakmai konferencián mutatták be a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, azonban a stratégia, illetve tervezet egyelőre még nem érhető el a nyilvánosság számára. Azt azonban lehet tudni, hogy a stratégia a magyarországi épületállomány felújításának költségét, az egyes megtérülési időket is igyekszik definiálni.
Napi.hu, 2013. november 6. szerda, 18:23

A szakmai és társadalmi egyeztetési folyamat megkezdése jelentette volna az apropót a CEU-n szervezett, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉeS) bemutatni hivatott konferenciához, azonban az érdeklődők egyelőre hiába keresik a dokumentumot, a várakozásokkal ellentétben a tervezetet a szakminisztérium azt még nem publikálta a kormany.hu-n. A rendezvény célja az volt, hogy a szakmai közönség megismerhesse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) irányításával és az ÉMI Minőségügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. közreműködésével előkészített NÉeS tervezetét, szakpolitikai, műszaki hátterét és eredményeit. A következő évek és évtizedek ingatlanpolitikáját, így az építkezésekre vonatkozó szigorodó előírásokat alapvetően meghatározó NÉeS-ről egyelőre így csupán a rendezvényen elhangzott részletek kerültek nyilvánosságra.

Az ÉMI a dokumentum első változatát ledta az NFM-nek, amely lektorálta azt és visszaküldte az ÉMI-nek. A társaság a megjegyzések figyelembevételével módosította az anyagot, majd ismét leadta azt, vagyis a fejlesztési tárcán múlik, mikor indul el valójában a társadalmi vita - az ennek folyamán beérkező észrevételek egy részét szintén beépítik majd a NÉeS végső verziójába. A stratégia egyéves munkával készült el, amelyben több szakmai műhely, illetve felsőoktatási intézmény is részt vett.

Példátlan felmérés

A stratégia legfontosabb pontjai a típusépületek meghatározása, az épületek állapotfelmérése alapján készített helyzetjelentés, épületmodellek felállítása, valamint műszaki felújítási csomagok meghatározása. A NÉeS tehát tulajdonképpen a magyarországi épületállomány felújításának költségét is igyekszik megállapítani, amihez persze elengedhetetlen volt a kiindulópont, vagyis a jelenlegi állapot minél teljesebb felmérése. Az épületek energiafelhasználásának rögzítése a lehető legtöbb adat beszerzésére törekvés elve mentén két úton történt: országos energiastatisztikák alapján, illetve az egyes épületek, épülettípusok felől közelítve, konkrét ingatlanokat is felmérve - derült ki Matuz Géza, az ÉMI vezérigazgató-helyettesének szavaiból. A pályázati (ZBR és KEOP) adatok felhasználása mellett, a tipizálás a KSH népszámlálási kérdőívein alapult, és három változó mellett történt: az építés éve, a falazat típusa, valamint az épület alapterülete alapján (80 négyzetméter alatt kis, a fölött nagy).

Hasonló mértékű épületenergetikai felmérésre korábban nem volt példa Magyarországon. Az adatok feldolgozásával 15 lakó és 21 középülettípust különítettek el, mindegyikükre három alap felújítási változatot, műszaki felújítási csomagot határoztak meg: csak homlokzati szigetelés, csak ablakcsere, csak gépészet - majd ezek kombinációit is modellezték. Mindehhez részletes költségszámítások járultak, első számú rendezőelvként a költséghatékonyságot követve. Ezek alapján a legrövidebb megtérülési idő 8,8 év volt. A stratégia a következő intézkedési programokat határozza meg a 2014-2020-as időszakra: intézkedési programok 2014-2020: épületfelújítási program indítása, újlakás építési program indítása, távhő rendszer korszerűsítése, energiagazdálékodási rendszerek bevezetése, ipari energiahatékonysági program indítása, fiskális szabályozás, szemléletformálás. A munka során elkészült egy épületenergetikai nyilvántartó rendszer, adatbázis is a középületek paraméterei alapján.

A rezsicsökkentést méltatta egyebek mellett nyitó előadásában Horváth Imre Attila, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A politikus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, Magyarország már most teljesítette 2016-os időarányos célját a megújulóenergia-részarány emelését illetően, mivel máris 9,4 százalékban megújulókból fedezi teljes energiafogyasztását, miközben csak 2020-ra kell elérnünk a 14,65 százalékos vállalásunkat. (A döntően fosszilis alapú közszolgáltatások árleszorításának és a megújuló energiaforrásokba fektetés megtérülésének ellentmondásáról nem ejtett szót.) A politikus szerint káros arról beszélni, hogy bizonyos fejlesztések akár már 6-7 év alatt megtérülhetnek. Ezzel szemben, mint az egyik előadásból kiderült, a NÉeS kalkulusai szerint legjobb esetben 8,8 év kell az épületenergetikai beruházás megtérüléséhez. Geotermia, biomassza, napenergia - elsősorban ezekre a megújuló forrásokra, és ilyen sorrendben érdemes támaszkodni szerinte.

Megújuló fatüzelés?

Az emelkedő megújuló-részarány mögött nagyrészt a biomassza, tulajdonképpen a fatüzelés arányának emelkedése áll - árnyalta az összképet Ádám Béla, a Megújuló Energia Platform/ Magyar Hőszivattyú Szövetségének alapító elnöke; például a geotermia részaránya még csökkent is.

Horváth Imre Attila szerint 2020-ig várhatóan évente 70 millió eurós kvótabevétellel számolhat az ország, ami továbbra is fontos forrása lehet a fejlesztéseknek. A 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló EU-források tervezése folyamatban van, Magyarország jól áll a programok tervezésében - mondta el. A négy operatív program közül a legfontosabb KEOP mellett - amely a lakosság és a költségvetési szervek megújuló és távhőfejlesztéseit támogatja, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GInOP), valamint az önkormányzati szektor rendelkezésére álló Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VeKOP) konstrukcióit említette. (Hizó Ferenc, az NFM zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára szerint még idén indulhat egy körülbelül kétmilliárd forintos keretű pályázat a norvég alapból, amely több település távfűtési rendszerének geotermikus fejlesztését teszi majd lehetővé.)

Összességében energiahatékonysági beruházásokra mintegy 500 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2014 és 2020 között - derült ki Thuróczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) versenyképességért felelős helyettes államtitkára. A kormány az idei év végéig lezárná az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket, az operatív programok benyújtása pedig 2014 elejétől lenne lehetséges a tervek szerint. A rendelkezésre álló fejlesztési források megtervezésében és irányításában az ágazati tárcáknak a korábbi időszakhoz képest nagyobb súlyt szánnak, ahogyan a területi programok tervezésében és végrehajtásában a megyék, megyei jogú városok jutnának jelentősebb szerephez - mindezt persze központi koordináció mellett. A helyettes államtitkár arról is beszélt, oly módon egyszerűsítik a projektkiválasztást, hogy ne legyen szükség mindig nyílt pályázatra.

A Glattfelder Béla elnökölte Megújuló Energia Platform szerint a tervekben még nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a megújuló energiaforrásoknak, ezért egyebek mellett azt javasolják, hogy új épületek esetében legyen kötelező megújuló energiaforrások alkalmazása, vagy például, hogy a nagyobb középületeknél elektromosautó-töltőpontok létesüljenek. Egy korábbi javaslatuk szerint pedig a lakossági energetikai pályázatok nyerteseinek szja-kedvezményt kellene nyújtani.

HOZZÁSZÓLÁSOK