A kisajátítási törvény legutóbbi módosítása előírta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások gyorsításához a kisajátítások idejét is rövidíteni kell. Ennek az eszköze az előzetes szakértő kirendelése, aki még a kisajátítás megindítása előtt véleményt ad a kisajátítandó ingatlan áráról.

Az előzetes szakértő kirendelését a kisajátítási hatóságtól - a megyei-, illetve fővárosi kormányhivataltól - a beruházó köteles megkérni. (A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházásoknál ez a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.

Miután az igazságügyi miniszter szabályozza a szakértői díjakat, neki kell rendelkeznie az előzetes kirendelési díjról, illetve annak letétbe helyezéséről is, amelyre két változatot tartalmaz a tervezet. Mindkettőnél a bírósági tárgyaláson kívüli szakértői tevékenység óradíja, azaz 4 ezer forint az alap.

Az első változatnál ennek tízszeresét, tehát 40 ezer forintot kell a szakértő díjára letétbe helyeznie a kisajátítást kérő beruházónak. A második változat szerint a díj a kisajátítandó ingatlanok számától függ, így 10 ingatlanig 40 ezer, 11-25 ingatlan között 60 ezer, míg afelett 80 ezer forint a megelőlegezett szakértői díj. A rendelettervezet kimondja azt is, hogy a szakértő nem reklamálhat az alacsony letéti díj miatt.

A szakértői díjakat tartalmazó rendeletben van egy olyan szabály, amely szerint ha az előzetesen letétbe helyezett szakértői díj előreláthatóan nem fedezi a tényleges díjat, akkor a szakértő köteles a kirendelésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül ezt - a hiányzó összeg és az annak megalapozottságát alátámasztó számítások megjelölésével együtt - a kirendelő szerv (ebben az esetben a kormányhivatal) felé haladéktalanul jelezni. A tervezet szerint ezt a szabályt nem lehet alkalmazni a kisajátítási ügyekben. A tervezet szerint az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.