A keddi döntéssel elindult az Önfinanszírozás 3.0 - jelentette be Nagy Márton, az MNB alelnöke. Ennek egyik eleme a kéthetes jegybanki betét kivezetése, a másik pedig a jegybanki tendereken meghirdette IRS mennyisége az ötödével nő.

Minden jegybanki eszköz átalakításának fő célja, hogy a bankok ne az MNB-nél parkoltassák a pénzüket, hanem állampapírt vásároljanak belőle - hangsúlyozta Nagy.

Az MT már a december 15-i ülését követően jelezte, hogy kiemelten vizsgálja a nem-konvencionális eszközök körét. Ennek nyomán a 2014-ben indított önfinanszírozási program támogatása, valamint a monetáris kondíciók enyhítése és a külső sérülékenység csökkentése érdekében a kéthetes jegybanki betétet fokozatosan kivezetéséről döntött.

Eszerint a kéthetes betéti eszköz jelenlegi 1000 milliárd forintos kerete 2016. március végéig marad fenn, majd 2016. április végére (hetente 250 milliárdos csökkentéssel) az aukcionált állomány fokozatosan nullára süllyed. Így 2016. májustól kezdve az MNB egyetlen hosszabb lejáratú sterilizációs eszköze a három hónapos irányadó betét lesz.

Az MNB sterilizációs eszköztárának 1999 tavasza óta része a kéthetes betét, illetve 2006-2014 között a kéthetes kötvény. A kéthetes eszköz 17 év utáni kivezetésével kiteljesedik a jegybank 2014-ben elkezdett eszköztár-fordulata és kialakul a jegybankmérleg jelenlegi mérete és szerkezete mellett optimálisnak tekinthető monetáris politikai eszköztár - véli az MNB.

A 2014 júniusa óta meghirdetett jegybanki kamatcsere-eszköz (IRS) kihasználtsága folyamatosan emelkedik. Az utóbbi másfél évben a bankok több mint 1300 milliárd forint értékben kötöttek IRS-ügyletet az MNB-vel, amivel párhuzamosan több mint 2000 milliárd forinttal nőtt a banki állampapír-állomány. Az önfinanszírozási program támogatása érdekében mai döntésével az MNB ötödével emeli a tendereken meghirdetett IRS mennyiségét, valamint az eszköz árazásában is érvényesíteni fogja a banki források állampapír-piacra terelésének kiemelt, stratégiai jelentőségét.

Az MNB szerint a kéthetes betét kivezetése a bankok további alkalmazkodását váltja ki, ami a bankrendszer egészét tekintve 400-800 milliárd forintos állampapír-vásárlást jelenthet. Ez a többletkereslet túlnyomó része április végéig jelentkezhet és hozzájárulhat a hosszabb lejáratú állampapír hozamok további mérséklődéséhez, ami lazább monetáris kondíciókat eredményezhet a hozamgörbe reálgazdaság szempontjából kiemelten fontos hosszú végén. A kéthetes betét kivezetése és az önfinanszírozási program folytatódása nyomán 2016-ban tovább szűkülhet az MNB mérlege (a devizatartalék is tovább mérséklődhet), apadhat a sterilizációs állomány, miközben a bankközi piac hatékonysága javulhat, forgalma élénkülhet.

Forrás: MNB
Kép: A teljes grafikonért kattintson!

A program teljes mértékben összhangban van az NGM és az ÁKK törekvéseivel, nagyon jó az együttműködés az intézmények között. A kéthetes betét kivezetése a hosszú távú kamatok csökkentése mellett azt is szolgálja, hogy a külső kamatot emelkedése setén a növekedés nálunk kisebb mértékű legyen.

Nem kell idén devizakötvény

A jegybank mindig azon az állásponton volt, hogy ha lehet, oldjuk meg az államadósság finanszírozását devizakibocsátás nélkül - ez idén is lehetséges. Ez alól csupán a más előnyöket hozó renminbi-kibocsátás jelent kivételt. Minden máshoz a fedezet a hazai piacról megteremthető - jelentette ki Nagy Márton. (Ez a véleménye eltér az NGM álláspontjától. Varga Mihály a közelmúltban arról beszélt, hogy januárban vagy februárban dollárban vagy euróban bocsáthat ki kötvényt a nemzetközi piacon Magyarország.

Már fél éve a külföldi szereplők helyett a hazai bankok az állam forintadósságának legnagyobb finanszírozói - hangsúlyozta Hoffmann Mihály, az MNB igazgatója. Az MNB programjai abban is jelentős szerepet játszottak, hogy ma már 30 milliárd euró körüli a devizatartalék is megfelelő a jegybank számára, míg az önfinanszírozási program és a a devizahitelek forintosítása nélkül ez ma 42 milliárd euró körül lenne.

Forrás: MNB
Kép: A teljes ábráért kattintson!

Az MNB modellszámításai szerint a bankok részéről idén 500-1000 milliárd forint állampapír-vásárlásra lehet szükség ahhoz, hogy az ÁKK Zrt. finanszírozási terve megvalósulhasson - mondta Hoffmann.

A kéthetes betétek április végi kivezetése mellett több érv szól az igazgató szerint. Egyrészt márciusig jelentős devizaswap-lejáratok vannak, másrészt az LCR (likviditásfedezeti követelmény) szabályozás szigorítása akkor teljesedik ki, harmadrészt az ÁKK forint finanszírozási terve orrnehéz, negyedrészt pedig a bankok alkalmazkodásának időigénye - a korábbi tapasztalatok szerint - 3-4 hónap.