Mesterképző vállalkozóknak

A Szent István Egyetem (SZIE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara budapesti intézetének angol nyelvű képzésben egyre magasabb számban vesznek részt vevő külföldi egyetemisták, köztük diplomaták. Ugyanakkor a mesterképzés egyik legfontosabb célközönsége a kis- és középvállalati szektor vezetői.
NAPI, 2012. november 5. hétfő, 12:29
Fotó: Napi.hu

A Szent István Egyetem (SZIE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (GTK) budapesti intézményében elsősorban képzést folytatunk alap és mesterszakokon is.- mondta a Napi Gazdaságnak Guth László, a budapesti képzésért felelős dékánhelyettes. Jövő februárban logisztikai menedzsment, marketing, pénzügy, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás és vezetés és szervezés szakokon indítanak keresztféléves mesterképzést. Az oktatás e szakokon levelező formában történik, ugyanis a fővárosban erre van nagyobb kereslet, itt ugyanis a hallgatók többsége munka mellett képzi magát. Ráadásul hiába működik a fővárosban gazdasági képzés további két egyetemen és egy főiskolán, az alapképzésben résztvevők létszámához képest viszonylag kevés a mesterképzés, a legnagyobb hiány pedig éppen a levelező tagozaton elérhető kurzusoknál van.

A pénzügy és a logisztika a legnépszerűbb szak

A SZIE képzéseinek népszerűsége annak is köszönhető, hogy gazdasági karán - illetve
jogelődjén - volt először Magyarországon vállalkozó képzés. A jogelőd Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozott a Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia, amely a kilencvenes évek elejétől folyatott vállalkozásszervező közgazdászképzést végzett. A bolognai rendszer bevezetésével a szakok nevéből eltűnt a vállalkozó képzés, de a tananyag felépítése és a gyakorlati oktatás alapján mai napig a mesterkurzusok az egyik legfontosabb célcsoportját kis- és középvállalati (kkv) szektor vezetői jelentik.

Jelenleg a budapesti képzések hallgatóinak 60 százaléka a mesterkurzusokra jár, amely között a legnépszerűbb szak a pénzügy és a logisztikai menedzser. Az is tapasztalható, hogy egyre többen jelentkeznek a mesterkurzusokra. Ez részben annak köszönhető, hogy a bolognai rendszer mostanra "érkezett" meg a munkáltatókhoz. A magasabb beosztásokhoz egyre többen kérnek mesterdiplomát. Ugyanakkor az egyes pozíciók sokszor nincsenek párhuzamban a képzések elnevezésével. Éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt kaphat a név mögötti valódi képzés.

Rengeteg vállalkozó jelentkezik hozzánk, elsősorban kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői - mondta Guth. Sokuk ugyan komoly gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, de emellett szükségesnek érzik, hogy megszerezzék azt az elméleti tudást, amellyel tovább léphetnek a gyakorlatban és fejleszthetik vállalkozásukat.

A gyakorlat áll a központban

Éppen ezért a tananyag összeállításánál az egyik legfontosabb elv a gyakorlatközpontúság. Ezt támogatja, hogy az órák felét nem egyetemi oktatók, hanem sikeres, nagy tapasztalattal rendelkező cégvezetők tartják. Sok volt hallgató jár vissza óraadóként, hiszen ők hitelesen tudnak beszámolni a megszerzett tudás gyakorlati hasznosításáról. A gyakorlatias képzés megtartásához és a hallgatók későbbi elhelyezkedésének segítéséhez elengedhetetlen az egyetemek és vállalatok innovatív kapcsolata. A kar komoly kapcsolati rendszerrel rendelkezik a nagyobb magyarországi cégekkel. Mindezeknek köszönhetően a végzett hallgatók többsége hamar el tud helyezkedni vagy azok, akik munka mellett tanultak, magasabb pozícióba tud
kerülni.

Egyre népszerűbb az egyetem angol nyelvű képzése, jelenleg 60 külföldi hallgatónk van, nagyobb részük vezetés és szervezés mesterszakon folytatja tanulmányait - mondta Guth. A külföldi hallgatók többsége az arab országokból érkezik, de vannak köztük diplomaták is.

HOZZÁSZÓLÁSOK