BUX
39544

Elképesztő fizetések a meteorológiai szolgálatnál

Lényegében a szakmájuk iránti elhivatottságból végzik munkájukat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) dolgozói, hiszen a szervezetnél az átlagos kereset az országos átlag alatt van, nem is beszélve a kezdőfizetésekről. Ebben némi változást hozhat az új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály, ennek azonban még nem ismertek a bérre vonatkozó részletei. Kik és hogyan dolgoznak a szolgálatnál?

K. Kiss Gergely, 2019. március 7. csütörtök, 07:08

A meteorológia egy határtudomány, ennek megfelelően az OMSZ-nél is nagyon sokrétűek a feladatok, a munkakörök. A többséget alkotó időjárás-előrejelző szakemberek - például repülés-meteorológusok, klímakutatók, éghajlati szolgáltatók - munkája mellett a hivatal mérnöki feladatokat is igényel és sok informatikusra, szoftverfejlesztőre van szükség. Fontos szerep jut a terepen dolgozó fizikai állománynak is a karbantartás, hibaelhárítás területén: folyamatosan üzemeltetni kell a szolgálat infrastruktúra-eszközeit, egyebek közt az észlelővel ellátott meteorológiai állomásokat, klímaállomásokat. Erre az infrastruktúrára épül a többi tevékenység: az adatfeldolgozás, az előrejelzés és más egyéb kutató-fejlesztő tevékenységek.

Jelenleg 188 fő dolgozik az OMSZ-nél, ahol március elsején feloldották a létszámstopot. Az alkalmazottak mindannyian kormánytisztviselők, vagyis a fizetésüket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény bértáblája alapján kapták, legalábbis hivatalosan március 1-ig. Az illetmény persze függ attól, hogy az illető hány éve dolgozik a hivatalnál, milyen besorolásban van. A bruttó kezdőbér minden munkakörre vonatkozik, - még az it-fejlesztőkre is - hiszen végzettségtől és munkakörtől függetlenül érvényes a bértábla-besorolás.

Egy ott dolgozó szakember elmondta, hogy az átlagos bruttó bér nem éri el a KSH által mért országos átlagbért. Egy pályakezdő meteorológus kezdő fizetése bruttó 228 ezer forint volt, melyet éves szinten bruttó 200 ezres cafeteriával fejelnek meg, ami nettó 149 ezer forintot jelent SZÉP-kártyán. Így összességében a havi nettó bér nagyjából 150 ezer forintot jelent. Ez a hivatalnál eltöltött idővel arányosan emelkedhet. Az eddigi tapasztalatok alapján a kollégák 2-3 évente kerültek átsorolásra, ami bruttóban éves szinten 25-30 ezer forintnyi növekményt jelenthetett - amelyben benne van már a nyelvpótléktól kezdve minden bónusz is. Így tehát a tapasztaltabb emberek bére sem nevezhető fergetegesen jónak.

Pedig a meteorológusoké igen felelősségteljes munka - a polgári repüléstől a vendéglátóiparon, a turizmuson át a mezőgazdaságig nagyon sok területre hatást gyakorolnak, a szolgálatban lévő meteorológusok dönthetnek például a piros riasztás kiadásáról, amit kötelező az MTVA felé továbbítaniuk.

Nőhet a munkaidő és a fizetés március után
Március elsején lépett hatályba az új, kormányzati igazgatásról szóló törvény, de az OMSZ-nél ennek a részleteit még nem ismerik. A megnövekedett munkaidőről már érkezett egy előzetes tájékoztatás, amelyet pontosítani fognak majd. Ennek alapján a munkaközi szünet (ebédszünet) immár nem számít bele a munkaidőbe. Ennek megfelelően fél órával megnőtt a munkanap hossza, de az nem korábban kezdődik, mint a közigazgatásban, hanem később fejeződik be. Eszerint hétfőtől csütörtökig 8-5 óráig kell az OMSZ kollégáinak bent lenniük. Ezek kapcsán még folynak az egyeztetések is, kérdéses hogy a kormány tovább szabályozza-e, vagy a munkáltatóra bízza a részletek megszervezését. A szolgálati szabályzat nem lépett még hatályba, arról is tárgyalnak, hogyan lehetne ezt a különböző feladatokhoz igazítani. Például okozhat némi bonyodalmat, hogy kivonták a munkaidőből az ebédszünetet, ám az Mt. jogszabályai miatt 12 óránál többet mégsem lehet dolgozni.
Azt is bejelentették, hogy átlagosan 30 százalékkal emelkedik a kormánytisztviselők fizetése januártól visszamenőleg, ám, hogy ez pontosan miként történik majd, arról még semmit sem tudnak.

Az élet sosem állhat meg

Az OMSZ munkatársainak több mint fele dolgozik a hagyományos 8 órás munkaidő-beosztásban, emellett viszont az operatív szolgálatot ellátó kollégák - előrejelzők, veszélyjelzők, repülésmeteorológusok -, az informatikusok körében például a rendszer operátorok, a karbantartók sorában a műszerkarbantartók 10-12 órás szolgálatrendben dolgoznak. Nekik eddig a törvényben meghatározott mértékben biztosítják a pihenőidőt - vagyis a Munka törvénykönyvében (Mt.) maximált 48 óra munkavégzést nem léphetik túl. Ennek alapján kell elkészíteni a beosztást.

Ezekben a szolgálati munkakörökben éjjel-nappal, hétvégéken és ünnepnapokon is el kell látni bizonyos feladatokat, főleg a meteorológiai adatszolgáltatás számít kiemelt területnek.

A társaság dolgozóinak 90 százaléka meteorológus diplomával rendelkezik, amelyet MSc-képzés keretében lehet megszerezni meteorológus szakon az ELTE-n. A képzettség persze a betöltendő munkaköröktől is függ, mondjuk it-területre már nem meteorológusokat vesznek föl.

Mivel e szakterület humán és reál jellegű ismereteket egyaránt igényel, viszonylag könnyű munkakört váltani hasonló - például vízügyi, katasztrófavédelmi területekre. A szakemberek magánmeteorológiai cégeknél, vagy akár a médiában is el tudnak helyezkedni. Az agráriumban is találhatnak helyet, de a technológiai változások miatt ott már jóval kisebb igény van meteorológusokra, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt.

Itt is szorít az emberhiány

Bruttó 272 ezer forint volt az átlagfizetés az OMSZ-nél, legutóbbi, 2017 novemberi adataink szerint - ismertette lapunkkal Nagy József, a Meteorológus Dolgozók Szakszervezetének titkára. Elárulta, hogy a hivatalnál létszámhiány van - főleg a mérnöki és informatikus-pozíciókat nem tudják betölteni huzamosabb ideje. Annyi pénzért, amennyit itt meg lehet keresni, alig van jelentkező e posztokra, aki pedig mégis eljön, - jellemzően még a próbaidő lejárta előtt elmegy. Az elmúlt években - akárcsak az országban mindenütt - itt is jellemzővé vált a fluktuáció, ami nagy probléma, hiszen ki kell képezni a feladatokra az adott embert, aki mire készen áll az önálló munkavégzésre, fogja magát és odébbáll.

Tavaly év végén 10 százalék körüli létszámcsökkentés volt a szolgálatnál, miközben minimum 15-20 százalékkal többen kellene, hogy ott dolgozzanak, hogy ne legyenek a kollégák túlterhelve. Kísérletezésre, háttérmunkára aligha jut idő.

A titkár szerint egyre több a túlmunka a hivatalnál: a napi 8 órára rendszerint ráhúznak a kollégák, jellemzően a számítógép mellől otthonról is dolgoznak. Aki terepen van, szintén nem napi 8 órát dolgozik, hanem többet, főleg, ha az ország másik végébe kell elutazzon, karbantartás, hibaelhárítás miatt. A túlórák száma bizonyos munkakörökben a 80-100 órát is elérheti. Az év közben keletkező túlmunkát a szabályzat szerint ki lehetne venni "csúszóban", de erre a sok és folyamatos feladat miatt nincs lehetőség, így azt év végén kompenzálják nekik.

"Még a meteorológusok is megdöbbentek" - így torzít a média

Sokan az OMSZ-t hibáztatják, ha éppen nem igazolódik be egy-egy aktuális előrejelzés. Nagy József szerint ezen a téren elég sok a félreértés. Úgy látja: prognózisaik nagy része beválik, csakhogy az országrészek között nagy különbségek tapasztalhatóak, emiatt az egyszeri állampolgár nem mindig érzi úgy, hogy az előrejelzés az ő környezetére is igaz volt.

A másik ellenérve, hogy a médiában nagyon sok meteorológiai jellegű információ elhangzik, amelyeket nem biztos, hogy az OMSZ adott ki. Például sok a magánmeteorológiai tevékenységet végző szervezet, amelyek ugyanúgy megjelennek a hírekben (mi több, egyes klikkvadász portálok időnként hetekkel korábbi előrejelzéseket is frissként tálalnak a közösségi médiában). Az állampolgár pedig nem biztos, hogy tudja, hogy honnan származik hír, csak épp hallotta valahonnan, de rendszerint mégis azt hiszi, hogy az OMSZ volt pontatlan - magyarázta a főtitkár.