Közös öntözésre ad támogatást az állam

Önkéntes öntözési közösségek létrejöttét szorgalmazták a döntéshozók, az így összefogott gazdák öntözési beruházásához 70 százalékos támogatást biztosít az állam.
Tóth László Levente, 2020. március 22. vasárnap, 07:35
Fotó: Napi.hu

Egy korábbi, az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat főfelelőse a Belügyminisztérium volt, ennek alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) még 2018-ban közel 40 ezer gazdálkodó körében, 1,2 millió hektáron felmérést végzett az úgynevezett másodlagos vízigények kapcsán. Ez az adott vonalas vízilétesítményekben rendelkezésre álló szabad vízkészletekre és az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeire vonatkozott, ahol gazdálkodó szándék is párosul hozzá. Akkor a gazdálkodók közel 400 ezer hektáron jeleztek új igényt az öntözésre.

Fentiekkel összhangban a kormány még 2019-ben tíz évre szóló öntözésfejlesztési program indításáról döntött, amelyhez 2020 és 2030 között összesen 170 milliárd forintot rendelt. A 17 milliárd forintos éves keret a vízkínálati és a vízkeresleti oldal fejlesztését támogatja, annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek ott, ahol valós öntözési igények vannak. Reális cél, hogy 2024-ig mintegy 100 ezer hektárral bővüljön, azaz közel megkétszereződjön az öntözhető terület nagysága, ami később tovább bővülhet.

A gazdálkodók érdekét szolgálta az is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság elindította díjmentesen az operatív aszály- vízhiánykezelő rendszer online felületét, illetve, hogy március 1-től október 31-ig terjesztették ki a mezőgazdasági öntözési idényt. Szintén egy tavalyi kormányzati döntés értelmében pedig 2019. július 1-től a termelői vízkereslet fejlesztése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint szakmai és jogi támogatása a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ügygondnoksága alatt lévő öntözési igazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

Összefoglalva olcsóbb és egyszerűbb lesz öntözni - mondta ennek kapcsán Borsfai Atilla, az NFK Öntözésfejlesztési Főosztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a tervezett öntözési ügynökség az NFK-n belül önálló főosztályként működik, fő feladatai az öntözésfejlesztéssel összefüggő nélkülözhetetlen teendők ellátása, a termelői vízigények összefogása, koordinált kezelése. Az öntözött területek növelését pedig segíti az is, hogy az Országgyűlés 2019 végén megalkotta a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, amely idén január elsejétől hatályos.

Borsfai Atilla emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 80-100 ezer hektáron öntöznek, pedig valamikor ennek a két-háromszorosa volt öntözhető az ország mezőgazdasági területéből. A gazdákat úgy szeretné ösztönözni a kormányzat az öntözésre - hívta fel a figyelmet a szakember -, hogy a Vidékfejlesztési Programban (VP) állami támogatást is rendeltek hozzá. Konkrétan önkéntes öntözési közösségek létrejöttét szorgalmaznák, a gazdák összefogása révén. Azaz, ha kettő vagy több gazda összeáll és létrehoz egy jogi személyiségű szervezetet gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában, igényelhetik az állami támogatásokat öntözőrendszer létrehozására. A most is működő öntözőrendszerek bővítésére is létrejöhetnek ezek az önkéntes öntözési közösségek, nemcsak az újak kialakításánál. Illetve abban az esetben is érdemes megalakítani ilyeneket, ha az állami fő vízművek megvannak, de az állapotuk nem megfelelő, de arra ráépülve, összefogva szeretnének öntözni.

A megalakuló önkéntes öntözési közösségeket az agrárminiszter ismeri el az NFK Öntözésfejlesztési Főosztályának szakvéleménye alapján. Ennek érdekében a megfelelő adatokat is a főosztályhoz kell eljuttatniuk a gazdálkodóknak. Az így, a törvényben meghatározott módon jogi személyiséggé alakult öntözési közösségnek a területe gyümölcsösök és ültetvények esetében 10 hektárnál nem lehet kisebb, szántóföldi művelésnél 100 hektár az alsó határ. Az elismert közösség pedig benyújthatja az igényét az állami támogatásra a már említett VP-n keresztül a pályázati rendszerben. Először a tervezési folyamatra, amelynél 90 százalékos állami támogatásra lehet pályázni. Az öntözőrendszer tényleges beruházása, a szükséges vonalas létesítmények kotrása/mederkeresztmetszet kialakítása, nyomóvezetékek földbe fektetése, illetve lineár, csévélődobosvagy egyéb öntözőberendezések vásárlása kapcsán pedig szintén a pályázati úton a jelenlegi 50 százalékkal szemben plusz 20 százalékos, tehát összesen mintegy 70 százalékos állami támogatáshoz jutnak ezek a közösségek.

Ez a támogatási szint már növelheti az öntözési hajlandóságot. Ráadásul nemcsak olcsóbbá, hanem lényegesen egyszerűbbé is válik az öntözésfejlesztés. Eddig ugyanis a beruházási létesítési engedély kapcsán a vízügyi hatóság akár hat különböző hatóságtól (halászati, bányászati, erdészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, talajtani) származó engedély beszerzésére is kötelezte a gazdát. Az elfogadott törvény szerint, annak érdekében, hogy az eljárással kapcsolatos költségek és várakozási idők is leredukálódjanak az öntözési közösségek számára, ezt az engedélyeztetést az NFK Öntözésfejlesztési Főosztálya fogja "kiváltani" az úgynevezett környezeti körzeti terveknek az elkészítésével. A körzeti tervek részeként ugyanis elkészíttetik a szükséges környezet-, természet-, talajvédelmi terveket is. Az említett terveket is az NFK főosztálya nyújtja be a hatóságnak a gazda vagy a közösség helyett. Az említett hatóságok visszaigazolása alapján a végleges vízjogi engedélyt mintegy 20 évre továbbra is a katasztrófavédelmi hatóság fogja kiadni, oda már az érdekelteknek kell a kérelmet beadni.

Legalább egy év eltelik majd addig, amíg maga az öntözési beruházás elkészül illetve a hozzá elnyert állami támogatást megkapják a gazdák. Ugyanakkor már 2020-ban alakulhat 8-10 öntözési közösség, 2030-ra pedig akár 300-400 ezer hektár is öntözhető lehet, de 300 ezer hektár biztosan. Az öntözésfejlesztés mértéke attól függ majd, hogy a gazdák mennyire találják vonzónak a folyamathoz társított támogatási konstrukciót, figyelemmel az öntözéssel elérhető magasabb hozamokra, illetve az aszályos évekre.

A várható öntözési beruházások költségei nyilvánvalóan eltérnek majd egymásról, de a pár millió forintos tervezési költség 90 százaléka támogatás. Továbbá hektáronként körülbelül 1,5-2 millió forint közötti költséggel azért lehet előzetesen számolni. Nagyobb terület, például 600 hektár öntözésbe vonása esetén ez tehát 900 millió forintba belekerül majd biztosan . Így, ha ennek a már említett 70 százalékát, csak az eszközértéket tekintve megteremti az állam, az hatalmas segítség. Az öntözéssel ugyanis a termelési költségek növekednek majd, de javulnak a termelés feltételei is.

HOZZÁSZÓLÁSOK