Magyarországon az egy főre jutó GDP nagyjából a fele a legfejlettebb OECD tagországokénak. Miközben a pénzügyi-gazdasági válság előtt a felzárkózás meglehetősen tempós ütemben haladt, a válság után veszített lendületéből, bár a termelékenység növekedésének a lassulását ellensúlyozta a foglalkoztatottak számának és az aktív népességen belül a foglalkoztatottak részarányának növekedése - olvasható a pénteken nyilvánosságra hozott Going for Growth 2017 dokumentumban.

Magyarországon az OECD átlagánál kevésbé kiélezett az egyenlőtlenség, a legszegényebb rétegek életszínvonalának romlása miatt azonban valamelyest tágult a rés, miközben az OECD átlagában alig változott

Kapcsolódó

Az utóbbi években a kormány a Going for Growth 2015 ajánlásait jórészt megvalósító strukturális reformokat hajtott végre, ám bőven van még tennivaló az adminisztrációs terhek csökkentése és a versenyképesség javítása terén - számolt be az MTI.

A gazdaságpolitikai szabályozás és az eljárások átláthatósága és tartóssága javításra szorul. Egyszerűsíteni kell a hivatali ügyintézést és hatástanulmányokkal kell alátámasztani a központi szabályozás eredményességét. A versenyhivatalnak véleményezési jogot kell biztosítani a törvénytervezetekhez. A közbeszerzési eljárás hatékonyságát pedig elektronikus rendszerrel kellene javítani és korrupcióellenes hatóság ellenőrzésének alávetni - javasolják az OECD szakértői.

Az idősek foglakoztatásának fokozására - ezek között szerepel, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam emelkedésével emelni kellene, a nők előrehozott nyugdíjba menetelét lehetővé tevő Nők-40 programot pedig meg kellene szüntetni - és az oktatási rendszer javítására tett javaslatok mellett az OECD ajánlásaiban kiemelte a verseny fokozásának a szükségességét a szolgáltatási szektoron belül. A verseny hiánya ugyanis fékezi az új technológiák meghonosítását a kiskereskedelmi, szakipari és hálózati szolgáltatásoknál, ami végső soron a termelékenység növekedési ütemét lassítja.

NGM:  Az OECD téved

Az OECD pénteken a kritikai észrevételei során a nemzetközi szervezet nem vett figyelembe minden fontos körülményt - hangsúlyozta az NGM.

A tanulmányban az OECD csak az országok szerkezeti reformjait vizsgálja, ezért Magyarország teljesítményének vizsgálatakor az OECD nem tesz említést a magyar gazdaságpolitika legnagyobb sikeréről, miszerint 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén, dinamikusan növekszik a gazdaság, a a külső és belső egyensúlyi mutatók pedig továbbra is kedvezőek.

A szervezet szakértői javasolják az adóék további mérséklést az alacsony keresetűeknél, a magyar kormány viszont az ajánlásnál jóval célzottabban, a Munkahelyvédelmi akció bevezetésével már megvalósította ezt - fogalmazott a tárca.

Emellett a kiadvány nem vette figyelembe a hat évre szóló bérmegállapodást sem, holott az érdemben befolyásolja a következő években várható makrogazdasági folyamatokat - véli az NGM.