Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A program a tagállamok közti kutatási együttműködések támogatásával, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását szolgálja, amelyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi-gazdasági fejlődést. A keretprogram négy specifikus programra tagolódik: együttműködés, ötletek, emberek és kapacitások elnevezéssel. A 7. Kutatási Keretprogram félidei értékelésével tegnap és ma kétnapos konferencia foglalkozik. Az esemény célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az FP7 további végrehajtásával, illetve a leendő Közös Stratégiai Kerettel kapcsolatban.

Az EU-12 panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az új tagállamok zöme - mind népességéhez, mind GDP súlyához képest - alulreprezentált a keretprogramban a sikeres pályázók számánál és az elnyert támogatások nagyságánál is. A jobb szereplés érdekében szükségesnek látják a nemzeti szintű stratégiák megerősítését - különös tekintettel a nagyléptékű nemzetközi együttműködési programokban való részvételre -, valamint a keretprogramok és a strukturális alapok közötti szinergiák jobb kihasználását. A következő, 2014-től induló keretprogramnak pedig az EU 2020 Stratégiát kell követnie, témáiban meg kell felelnie a nagy társadalmi kihívásoknak, továbbra is a kiválóságon kell alapulnia, ugyanakkor figyelembe kell vennie a tagállamok különbözőségét is.

A 7. Keretprogramban már számos egyszerűsítési lépés valósult már meg (így csökkentették az előzetes ellenőrzések és a benyújtandó pénzügyi igazolások számát), de szükség van további lépések megtételére (rugalmasabb pénzügyi és adminisztratív szabályzat, átlátható informatikai eszközök és segédletek létrehozása, stb.) ahhoz, hogy vonzóbbá tegyék e programot, és megkönnyítsék a pályázást a potenciális pályázók számára.


A 7. Keretprogram keretében 2007 és 2010 között több mint négyezer magyar pályázó közül 818 kapott támogatást – a húszszázalékos sikerarány kissé elmarad az uniós 22,4 százalék átlagtól. A magyar pályázók eddig összesen 34,6 milliárd forint (125,9 millió euró) értékű támogatást nyertek el; az egy nyertes pályázóra jutó támogatás 153,9 ezer euró, amely az uniós átlag fele. A magyar pályázók a támogatás mértéke alapján az Információs és Kommunikációs Technológiák (25 millió euró), az Egészségügy (10 millió euró), valamint az Energia (2,5 millió euró) programokban voltak a legsikeresebbek.

A támogatott projektekben a magyar felsőoktatási intézmények szerepelnek a legnagyobb arányban (32 százalék), ezt követik a kis- és középvállalkozások (29 százalék), majd a kutatóintézetek (25 százalék). A pályázati sikeresség szempontjából Magyarország a tizenötödik, az elnyert támogatások nagyságát tekintve a tizenhatodik helyen áll az EU 27 tagállama között.A legsikeresebb magyar intézmény a Budapest Műszaki Egyetem, amely összesen 2,85 milliárd forint támogatást nyert el, a második helyen az ELTE áll 1,62 milliárddal, majd az MTA SZTAKI következik 1,54 milliárddal és a Nemzeti Innovációs Hivatal 1,48 milliárddal.