Homály övezi a reformcsomagot - összegzi az első benyomásokat Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője a kedden bejelentett Széll Kálmán Terv kapcsán. Hétfőn megismertük a kiszivárogtatott számokat, kedden a határidőket, ám az továbbra is bizonytalan, hogy miként akarja a kormány átalakítani az említett területeket, hiányoznak a konkrétumok.

A Napi Gazdaság Online által megkérdezett politológusok véleménye itt olvasható, a terv részleteiről itt talál részletes beszámolót.

A foglalkoztatás és munkaerőpiac fejezet alatt közel 200 milliárddal akarja az egyenleget javítani a kabinet, de arról nem sokat tudni, hogy ez mit érint: talán a munkanélküli segélyeket vagy a rokkant nyugdíjakat, és az arányokról sincs információnk - hozza fel a példát a szakértő.

Fontos, hogy a kormány elkötelezett a csökkenő államadósság pálya mellett, azonban az 5 százalékos potenciális növekedésre építő pályát problémásnak tűnik. Ha nem lesz ekkora az éves GDP-növekedés, akkor könnyen lehet, hogy nem bizonyul elegendőnek a közel 700 milliárdos éves megtakarítás.

A kabinet látványosan ódzkodik a konkrét megszorítások bejelentésétől, ez alól talán egyedüli kivétel a korkedvezményes nyugdíjazás felülvizsgálata, ami azért pozitív, hiszen egy korábbi tabuval szakít a kormány. Ugyanakkor a társasági adó belengetett csökkentésének visszavonása csorbítja a magyar vállalatok versenyképességét, illetve a bankadó meghosszabbításával együtt azt az érzetet kelti, hogy Magyarország instabil ország, ahol akár hetek alatt változhat a gazdaság feltételrendszere - véli az elemző.

Egyelőre - a konkrétumok ismerete nélkül - nem lehet tudni, hogy a kormány képes-e a meghatározott megtakarítást elérni, ezért a hosszas várakozás után inkább negatív a csomag fogadtatása. A forint gyengüléssel reagált, de a hosszabb távú irányokat egyelőre lehetetlen megmondani - teszi hozzá a Budapest Alapkezelő elemzője.

Hol vannak az intézkedések?
 

A nemzetgazdasági miniszter sajnos nem jelentett be semmi konkrétumot, most majdhogynem kevesebbet tudunk mint reggel - vélekedett Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője a bejelentést követően kommentárjában. Bár megtudhattuk, hogy milyen területet érintenek majd a kormány intézkedései, de azok mértékéről továbbra sem lehet tudni konkrétumokat. Továbbra is csak a kiszivárogtatott hírekre lehet támaszkodni, miszerint a költségvetési kiigazítás 2013-ig 900 milliárd forintot tesz majd ki.


Németh szerint a bejelentés némileg csalódást keltő, hiszen a piacok már több konkrétumot vártak volna, de a bejelentés alapján nem tudják értékelni a csomagot, ami profit realizáláshoz vezethet, ez pedig az jelentheti, hogy Magyarország megítélése továbbra is teljes egészében a nemzetközi hangulattól függ majd mindaddig, amíg nem derülnek ki csomag részletei - véli az elemző, aki szerint az is kérdéses, hogy a hitelminősítők hogy fogják ezt értékelni.


Gerőcs Tamás, az Equilor elemzője is hasonlóan vélekedik: valódi, a kiadások szerkezetének átalakítását célzó intézkedések nem hangzottak el, a kormány a korábbi bejelentésekhez hasonlóan az egyszeri tételekre koncentrált. Ezek közül kiemelkedik a bankadó 2 év helyett 3 évre hosszabbítása, a társasági adócsökkentés bevezetésének halasztása. Az elemző szerint a kiadási oldalt érintő intézkedések körül nem oszlott a bizonytalanság, a kormány ismét időt akar nyerni, számos részletet csak júliusra dolgoznak ki.


Ugyanakkor Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a hangsúly az államadósság ledolgozására került, ez a csomag fő üzenete. Ez pedig a kockázati felárak javulásához, a kamatok csökkenéséhez, a kamatterhek mérséklődéséhez és így közvetve szintén az államadósság csökkenéséhez vezet.

A társasági adó csökkentésének visszavonása miatt a várt versenyképesség javulás elmarad, de ez is hozzájárul az államadósság fokozottabb ütemű leépítéséhez. Az viszont aggályos, hogy a kitörési szektornak nevezett és a legnagyobb kutatási kiadásokat költő iparágat, a gyógyszeripart sújtja a kabinet a gyógyszerkassza megvágásával - véli az elemző.

Nem meglepő a további csúszás

Az, hogy a kormány csak júliusra vagy későbbre ígéri az egyes területek átalakításának tervét, a szakértő szerint nem okoz gondot, ez eleve várható volt. Ezekkel az átalakításokkal egyelőre nem kell sietni, hiszen 2013-tól kezdődően van szükség a kiigazításokra.

A befektetők egyelőre visszavonulnak, jelenleg értékelik a bejelentéseket - mondta a szakértő. Azt viszont pozitívumként értékelhetik majd a piacok, hogy a csomag egyrészt az államadósság csökkentésére fókuszál, másrészt vastagabb lett a korábban vártnál, ami miatt megengedhetők kisebb csúszások. Hegyomlásszerű árfolyamváltozásra viszont nem kell számítani, sokkal valószínűbb, hogy - például a forint esetében - a kurzus felvesz egy határozott irányt és megnyílhat az út a 260-as szint felé - tette hozzá az elemző.

Az egyensúlyjavítás jól cseng, de...


A strukturális reformprogram önmagában 10 százalékot jelent, 90 százalék pedig a megvalósításon múlik - közölte Mellár Tamás. A Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint a program azt mutatja, hogy a kormány szembenézett azzal, hogy mekkora mozgástérrel rendelkezik.


"Ezzel egyenértékű a kormány szemléletváltozása: eddig a növekedés volt az elsődleges, s csak utána az egyensúly, most viszont azt deklarálta a kormány, hogy csak az egyensúlyi pálya kijelölése mellett valósítható meg a növekedés" - fogalmazott Mellár.

A Századvég Gazdaságkutató vezetője szerint erre a programra számított a piac, s a pozitív fogadtatás annak köszönhető, hogy a megtakarítás háromnegyede származik a kiadáscsökkentésből, s csupán egynegyede a bevétel növeléséből.

Ennél azért több konkrétum is lehetett volna

Kissé másként értékeli a Széll Kálmán Tervet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a piac ennél több konkrétumra számított.

A program a következő hónapokra illetve évekre adott programot, ami azt is jelentheti, hogy a strukturális reformokat kissé halasztva, csak lépésről-lépésre kívánja bevezetni a kormány. Ugyanakkor Palócz Éva is pozitívumként említette, hogy kedvező a kiadáscsökkentés-bevételnövelés háromnegyed/egynegyedes aránya, de a kiadáscsökkentés részleteit még csak nagy vonalakban lehet látni.

Mellár Tamás úgy véli, hogy a nyugdíjkassza jelenleg évi 500 milliárd forintos hiányából 300 milliárdot jelent az, hogy a költségvetésben marad a magánnyugdíjpénztári átutalás, s 200 milliárdot kellene megtakarítani a nyugdíjrendszer átalakításával. A nyugdíjkasszának a saját lábára kell állnia - szögezte le.

Másik jelentős tétel lehet a 69 felsőoktatási intézmény finanszírozásának teljes átalakítása. Ami pedig a gyógyszerkasszát illeti, ott a hiány és a túlköltés egyaránt jelen van - tette hozzá a Századvég ügyvezető igazgatója.

A GKI szerint az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentett adócsökkentést.

A hat pontban összegzett rövid értékelés a következő oldalon olvasható.



A GKI Gazdaságkutató véleménye hat pontban


1. A most bejelentett intézkedéscsomagokból az mindenképpen jó hír, hogy a kormány végül is elkötelezte magát a ciklus egészére a 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett és 2012-től ezt már a nyugdíjpénztári vagyon felélése nélkül is teljesíteni kívánja. Ugyanakkor mivel az érvényes EU előírások szerint a nyugdíjpénztári vagyonátadást teljes egészében 2011-ben kell bevételként elszámolni, a most bejelentett 90 milliárd forintos 2012 évi és 220 milliárd forint 2013-14 évi ilyen felhasználás igazából azt jelenti, hogy a folytatódó hiánycsökkentés helyett a következő évekre a valódi cél (az EU-elszámolásokban) a csak éppen 3 százalék alatti deficit fenntartása.

2. Az idei költségvetésbe betervezett különböző egyszeri bevételek (nyugdíjpénztári vagyonátadás, válságadók, a végül a magánnyugdíj pénztárban maradó tagok tagdíja), továbbá az adótörvény szerinti további SZJA csökkenések 2013-ra összesen mintegy 1200 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Az idei egyenlegcél fenntartásához lényegében ezt kellene valamilyen módon pótolni. Ebből a 3 százalék körüli gazdasági növekedéstől várható automatikus közteherbevétel - emelkedés fegyelmezett kiadási politika mellett mintegy 500 milliárd forintot fedezhet. Ezért a most bejelentett mintegy 680 milliárd forintos kiadáscsökkentés - ha megvalósul - elégnek látszik a hiány 3 százalék alatt tartásához.

3. Az egyes területekre célzott csomagokban foglalt megtakarítások megvalósíthatósága azonban továbbra is erősen kétséges. A bejelentések sajnos nem tartalmazzák az intézkedések fontosabb szakmai részleteit, nem adnak elég információt arról, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánják elérni. A vázolt nagyságrendek a legtöbb esetben irreálisnak tűnnek. A kétségekre a választ csak a most bejelentett csomagok későbbi kibontása, valószínűleg a szakmai törvények beütemezett parlamenti előterjesztése adhatja meg.

4. Ha a most bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések a vártnál kisebb megtakarítást hoznak, a kormány még mindig elővehet egy "B" tervet. Részben az idei évre bejelentett 250 milliárd forintos zárolás tartóssá tétele, részben további bevételnövelő adóintézkedések formájában. A pénzügyi célok így tarthatók maradhatnak, legfeljebb az ezeket eredményező intézkedések fenntarthatósága válhat kérdésessé.

5. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a mostani bejelentések elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén kívánnak megtakarításokat elérni, a nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása, működési módjuk változtatása, az intézményrendszer karcsúsítása és a finanszírozás ésszerűsítése most sincs napirenden. Az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentett adócsökkentést, bár a költségvetési egyensúlyi problémák miatt valószínűleg eredetileg sem kellett volna meghirdetni a 10 százalékos nyereségadót.

6. A kormány gazdaságpolitikája az eddigi növekedési prioritással szemben most az államadósság csökkentését helyezi előtérbe. Ez akár helyes is lehet, de a piacok akkor fogadják el hitelesnek, ha a csomagbontás megtörténik és valóban ezt az eredményt hozza.