Mi az ország legnagyobb problémája?

Magyarország és az unió legnagyobb problémáját egyaránt az jelenti, hogy kevesen dolgoznak, a munkahelyteremtés azonban nem lehetséges a versenyképesség és az innovációs ráfordítások növelése nélkül - mondta lapunknak Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, a BusinessEurope munkaadói csúcsszervezet frissen megválasztott alelnöke.
Leszák Tamás, 2010. június 21. hétfő, 16:08
Fotó:

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

- Nemrégiben választották meg a BusinessEurope (BE), az európai munkaadók csúcsszervezetének alelnökévé. Milyen előnyökkel jár ez Magyarország számára?

- Azzal, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hangsúlyosabban képviselteti magát a szervezetben, több belső információhoz juthat majd az ország, emellett a korábbinál hatékonyabban tudjuk a legmagasabb szinteken képviselni Magyarország érdekeit. Közvetlen kommunikációt tesz lehetővé az európai üzleti világ irányába a magyar gazdaságban zajló folyamatokról, elősegíti a külföldi befektetői kedv növelését, hozzájárul a pozitív országimázs kialakításához és nagyobb figyelmet biztosít azon prioritásoknak, amelyek régiónk érdekét szolgálják. Az MGYOSZ a BE tagjaként korábban is kiemelten fontosnak tartotta a szervezeten belül kifejtetett aktív magatartást. Ennek köszönhető, hogy a BE alelnöki posztra az MGYOSZ elnökeként nem hat hónapra, hanem két évre kaptam megbízást.

- Hogyan alakulhat az európai gazdasági helyzet a következő időszakban?

- Európa keresztúthoz érkezett, amit a BE madridi deklarációja a "reformok vagy hanyatlás" kettősségével ír le. Az elmúlt évtizedekben a kontinensen jobban éltünk, mint amennyit a megtermelt javak lehetővé tettek volna, ebből most vissza kell vennie minden országnak, hogy a következő generáció ne óriási adósságteherrel induljon. Magyarország például a 80 százalékos GDP-arányos adóssággal a középmezőnybe, a 3,8 százalékos költségvetési deficittel pedig az első öt közé tartozik. Az európai kormányoknak a kiadáscsökkentés, a fogyasztás megszorítása mellett teljes erővel támogatniuk kell a vállalatok versenyképességét. A BE becslése szerint idén 1,1, jövőre pedig 1,6 százalékkal bővülhet az EU gazdasága. Amennyiben sikerül elérni a kétszázalékos ütemet, az háromévente ötmillió új munkahelyet jelentene, és háromévente 500 milliárd euróval csökkenhetne az államadósság.

- Milyen főbb irányokat javasol a BE az unió számára? Van jövője az eurónak?

- A BE szerint mindent meg kell tennünk az EU egyben tartása és a közös pénz érdekében. A BE madridi deklarációjában megfogalmazott javaslatai szerint az ECB függetlenségét meg kell őrizni, hatókörét ki kell terjeszteni. Az ECB rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyekkel az államok túlköltekezése ellen felléphet. Az egyik javaslat szerint az államoknak a központi bankban kellene kamatmentesen elhelyezniük egy bizonyos összeget, amelynek lépcsőzetes elvonásával büntethetővé válnának a kritériumok be nem tartása esetén. Az EU-nak meg kell őriznie világelsőségét a környezetvédelmi technikáknál, pozícióját pedig erősíteni a világkereskedelemben.

- Hogyan jellemezné Európán belül Magyarország helyzetét?

- Magyarország és az unió legnagyobb problémáját egyaránt az jelenti, hogy kevesen dolgoznak: a foglalkoztatás átlagos szintje 53 és 55 százalék között alakul, szemben az uniós 63-65, az USA 75 és a Távol-Kelet 85 százalékával. Ebből adódóan az egyik legfontosabb megoldandó kérdésnek a munkahelyteremtést tartom, erre viszont nem lehetünk képesek a versenyképesség és az innováció növelése nélkül. Magyarország a GDP 0,9 százalékát költi innovációra, az EU átlaga 1,9 százalék, míg a távol-keleti és amerikai adat 3 százalék.

- Illeszkedik ehhez az Orbán-kormány gazdasági akcióterve?

- Az MGYOSZ jónak tartja az akciótervben megfogalmazott irányt. Támogatjuk a gondolatot, hogy a gazdaságot mint a társadalom motorját fel kell pörgetni. Fontos és a versenyképességet javító lépésnek tartom az adminisztratív kötöttségek csökkentését. Jelentős előrehaladás, hogy 51 helyett már csak 34 engedélyre lesz szükség egy beruházás elindításához. Az ország bürokratikus kiadásai például a GDP 6,5 százalékát teszik ki, szemben a 3,5 százalékos uniós átlaggal. A különbség 800 milliárd forint, ez jelentős injekció lehetne a gazdaságnak. Az ország teherbíró képessége nem bírja el a 3200 önkormányzatot, ennél lényegesen kevesebbre lenne szükség. A bankadó bevezetésével kapcsolatban viszont komoly aggályaink vannak.

- Megbecsülhető, hogy a hitelezés várható csökkenése milyen hatással lenne a magyarországi vállalkozásokra?

- A pénzintézeteket terhelő adóval kapcsolatban két kérdés merül fel: a bankok akarnak-e majd hitelt adni, profitot termelni, ha az állam elviszi ennek egy jelentős részét, illetve mindezt milyen áron tennék. A problémával nyilvánvalóan tisztában van a kormány is: a gazdaság gépezetét olajozni kell, a források döntő része pedig a bankoktól érkezik a vállalatokhoz. Arra kell törekedni, hogy az ébredező gazdasági növekedést ne fojtsa el egy forráshiányos állapot.

- Lehet ma vállalkozni Magyarországon?

- Nagyon fontos a stabil forintárfolyam, a 260-270 forint közötti euró minden szereplőnek megfelel. Évente a GDP három százalékának megfelelő összeg érkezik Magyarországra az EU-ból 2014-ig. Ha ennek minél nagyobb hányada közvetlenül a vállalkozásoknál csapódna le, az sokat lendítene a versenyszférán. Ezt az összeget nem feltétlenül gépekbe vagy épületekbe kellene fektetni, egy részét lehetne piacépítésre, országmarketingre fordítani. Elmondhatnánk a világnak, hogy például a pálinka a whiskyhez hasonló kvalitású termék, de elősegíthetnénk az összegből azt is, hogy a magyar bort ne csak másodosztályú termékként ismerjék külföldön.

- Mi az MGYOSZ álláspontja a nemzeti és nem nemzeti tőke gazdasági növekedésben betöltött szerepéről?

- Az MGYOSZ számára az az elsődleges, hogy Magyarországon működő vállalkozások legyenek, nem teszünk különbséget a tulajdonos és a tőke származása alapján. A lényeg, hogy itt teremtsen munkahelyet, itt fizessen adót. Természetesen nagyon fontos, hogy legyen nemzeti tőke, mint ahogy lényeges az ország számára egy nemzeti középosztály kialakulása is.

- Ön a Futureal-csoport elnöke is. Milyen állapotban van a Corvin sétány projekt, illetve hogyan jellemezné az építőipar jelenlegi helyzetét?

- Büszkék vagyunk arra, hogy a Futureal-csoport Európa tizedik legnagyobb ingatlanfejlesztője lett 2010-re az ingatlanszakma legrangosabb folyóirata, a Property EU legújabb elemzése szerint. A Corvin sétány projekt fejlesztésében a válság ellenére is a 2004-ben rögzített ütemnél előbbre járunk, 300 ezer négyzetméter magas minőségű épület készült el. 2008-2009-ben Budapesten az új lakások értékesítése 2007-hez képest negyedére esett és körülbelül ugyanilyen mértékben csökkent az új irodák és üzlethelyiségek bérbeadása is. Ez sajnos egyértelműen tükröződik az építőipari teljesítmény zuhanásában is. Visszatérve a sétányhoz: a lakások több mint 90 százalékát értékesítettük a mai napig, az üzletek és irodák bérbeadásánál is meghaladtuk a 80 százalékos szintet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2010.06.21 21:41

Senkinek nem tünik fel, hogy a kínaiak végzik el helyettünk a munkát, már rég 50% vámot kellene az EU nak és az USA nak kinyomnia a kínai cuccra !!! Így csak rosszabb lesz a helyzet, mert mindent fillérekért megcsinálnak kvázi nálunk lesz a munkanélküliség ott meg a 10% éves növekedés !!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nagyt55, 2010.06.21 21:14

Amikor országimázsra, markeetingre fordítjuk az EU-s pénzt, abból úgyanúgy nem lesz semmi, mint amikor milliárdokat fordítottunk (?) oktatásra, képzésre, s naponta olvasom, hogy nem megfelelő a magyar munkaerő képzettsége. Akkor hol a pénz? Ez lesz most is! termelő beruházások kellenének végre, s nem a pálinkát marketingelni!...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html