Mi kell a működőképes egészségügyhöz?

Becslések szerint ma az ország egészségügyi költésének 62 százalékát finanszírozzuk közpénzből, a többire magánforrások nyújtanak fedezetet. Az állami források hiánya egyre nagyobb teret kínál a magánszolgáltatóknak, miközben a szabályozás, és a jogi keretek nem egyértelműek és az átláthatóság is számos kérdést vet fel - állították a Napi.hu egészségügyi kerekasztalának résztvevői.
Szepesi Anita, 2014. október 16. csütörtök, 19:09
Fotó: Napi.hu

Mindössze 170-180 milliárd forinttal kellene többet kapnia az egészségügynek ahhoz, hogy elérjük a visegrádi hármak átlagát - mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozatának vezetője. Az OECD által kimutatott GDP-arányos 5 százalékpont rendkívül kevés, még az USA-ban is 8 százalékpont a közkiadások ránya, ahol pedig nem beszélhetünk állami egészségügyről, Franciaország pedig 9 százalékpontot költ közkiadásra.

Az állami intézményekbe integrált magánszolgáltatásnál az ösztönzők kialakításainak veszélyeire figyelmeztetett. Mivel nincs szabályozva, hogy melyik ellátásra mennyit kell fordítani, pár éven belül egy olyan "perverz ösztönző" léphet életbe, amelynek hatására bizonyos beavatkozások eltűnnek a közfinanszírozott rendszerből. Azt is tisztázni kell, mit várunk a magán ellátóktól, mert stratégiai gondolkodás híján a folyamat "katyvaszba" torkollik. Sinkó szerint már nem érdemes feltételes módban beszélni az ellátás szegény és magán irányba történő kettéválásáról, mert az már megtörtént.

A panel résztvevői szerint problémás még egyelőre, hogy a kettős számlázás elkerülése érdekében a beteget le kell mondatni a magánellátásban végzett beavatkozás erejéig a tb-finanszírozásról, ennek a gyakorlati kivitelezése pedig nem zökkenőmentes.

Már több mint 37 százalékos a lakossági finanszírozás aránya a teljes egészségügyi kiadásból, s a további növekedésnek csak a vásárlóerő szab határt - állapította meg Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke, a veszprémi Cholnoky Ferenc kórház főigazgatója. A szabályozási hiányosságok között felvetette ugyanakkor, hogy a magánszolgáltatónál végzett műtét után nehézkes a táppénzbe vétel, arra ugyanis csak az OEP-pel szerződött orvosok jogosultak.

A tavaly elindult Uzsoki-modell alapvetően a külföldieket célozta meg, de mára sokkal több a magyar beteg. Vagyis van piac és kereslet is a magánellátásra - hangsúlyozta Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója. A jelke szerint nem a magyar beteg szegény, hanem a magyar egészségügy, s ha lenne megfelelő OEP-finanszírozás, akkor a kórházak nem kényszerülnének a magánellátás bevezetésére.

Takács Zoltán, a Főnix-Med Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: nem is látjuk milyen óriási ez a piac, mert paraszolvenciával megvásárolt magánszolgáltatás zajlik. Azonban minden modell hozzájárul a magyar GDP-hez.

Papik Kornél, az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgatója az információk fontosságát hangsúlyozta, részletes tájékoztatás nélkül ugyanis a betegek nem tudnak dönteni, hogy hol és milyen szolgáltatást vegyenek igénybe.

HOZZÁSZÓLÁSOK