A Nébih a közelmúltban elnyerte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) pályázatát, melynek segítségével készítenek egy, a hazai lakosságot reprezentáló és a táplálkozási adatait tartalmazó statisztikát.

Mint a szervezettől megtudtuk, az EFSA segítségével több uniós tagállamában végeznek hasonló felméréseket, mégpedig azonos módszertan szerint, hogy így egy egységes adatbázis jöhessen létre.

A Nébih 2016-2018 között itthon közel 3000 személy (gyerekek és felnőttek) kikérdezésével fog információt gyűjteni a lakosság által fogyasztott ételekről, italokról, étrend-kiegészítő termékekről. A szervezet szerint a felmérés előkészítése a végéhez közelít, az országos felmérés indulása 2016 utolsó negyedévében várható, így senki se lepődjön meg, ha hamarosan az EU MENU felméréssel, illetve a Mi van terítéken Európában? szlogennel találkozik. A program egyébként 2019 elején zárulhat le.

Most is találni érdekességeket

Amennyiben valaki most akarná megismerni a magyar lakosság fogyasztási szokásait, akkor két lehetősége lenne. Egyrészt vannak a KSH-nak is saját adatai, ám ezt más módszertan szerint készítették el, másrészt pedig vannak az EFSA-nak saját, reprezentatív magyar adatai is.

Ez utóbbi szerint például aszalt sárgabarackból ketten (a felmérésben résztvevők 0,2 százaléka) fogyasztottak a fenti magyarok közül, személyenként átlagosan 30 grammot naponta.

Az adatok egyébként megerősítik azt, hogy a magyar nem nagyon eszik halat, de főképp nem vegetáriánus: a felmérésben résztvevők 8,8 százaléka evett halfélét, míg húst 98,8 százalék. A részleteket vizsgálva nem meglepő módon az jött ki, hogy főképp disznóhúst (80,1 százalék) eszik, de szereti a csirkét (62,2 százalék) is a magyar felnőtt.

Az idősebb korosztály (mert őket külön mérték) is hasonló arányokat látunk, ők egyébként a bacont (42,7 százalék) és a különféle lekvárokat (35,4 százalék) is szeretik. Előbbiből napi 14 grammot, utóbbiból pedig 16 grammot fogyaszt naponta az az idősebb magyar, aki szereti ezen étkeket.