Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete, a Kutató Tanárok Országos Szövetsége és a Kutató Diákok Országos Szövetsége egy éve közösen keresi a megoldást a természettudományok oktatásának egyes problémáira Magyarországon. Nehézségekbe ütközik ugyanis a természettudományos tanári pálya vonzóvá tétele, nem megoldott a tanárok szakmai továbbképzése, és alábbhagyott a diákok korábban általánosnak nevezhető érdeklődése is a természettudományok iránt. Egy friss elemzés alapján kidolgoztak egy lehetséges stratégiát arra, hogyan lehetne növelni a természettudományos tantárgyat oktató tanárok számát Magyarországon.

A természettudományos tanárszakokra jelentkezők aránya drámaian csökkent az utolsó tíz évben. Voltak olyan évfolyamok, ahol az országban összesen 5 alatti volt a kémia, fizika vagy biológia tanárszakon végzők száma. Mindez már rövid távon is azt jelenti, hogy az ilyen szakos tanárok keresletét nem fedezte a munkaerőpiacon megjelenő kínálat. A természettudományos tanárszakokra jelentkezők alacsony számának egyik oka a bolognai rendszer bevezetése a tanárképzésben. Javulást eredményezhet a 2013/14-es tanévtől bevezetésre kerülő új típusú tanárképzés egységes, egylépcsős rendszere. Egyrészt a tanárképzés a 2013-ban kezdődő tanévtől kezdve újra egységes képzésként jelenik meg, másrészt a tanárképzés azok közé a szakok közé tartozik, amelyekre jelentős számban lehet teljesen állami finanszírozású képzésekre jelentkezni.

A projekt során készített tanárinterjúk azt támasztják alá, hogy nem egészen jól működik a frissen munkába állt tanárok pályára állítása. A régebb óta tanító tanárok fő gondja pedig a túlterheltség. A frissen diplomát szerzett, kezdő tanárok jelentős része pedig sem szakmailag, sem pedig pedagógiai módszerek tekintetében nem teljesen felkészült.

Arról is megkérdezték a diákokat, hogy véleményük szerint miért választják kevesen a tanári hivatást ezekben a tantárgyakban. A válaszok között kiemelt jelentősége volt annak a véleménynek, hogy a természettudományt tanító tanároknak rendkívül sok munkát kell végezniük szakmájuk társadalmi megbecsültségéhez képest. Az is kitűnik a válaszokból, hogy a diákok szerint e tantárgyak (fizika, kémia, biológia) jóval kevésbé kedveltek a diákok között más tantárgyakhoz képest. A diákok szerint ugyanakkor a tanári hivatás felelősségteljes és egyúttal társadalmilag hasznos munkakör, de ehhez képest jelentősen alulfizetett is.

A diákoknak 17 szakmát rangsorolniuk is kellett társadalmi presztízsük alapján. Eszerint a három legelismertebb hivatás az orvos, a mérnök és a jogász szakma. A legkisebb presztízzsel a szolgáltatói munka mellett a politikusok tevékenysége rendelkezik. A tanári hivatás e rangsorban a középmezőnyhöz tartozik, ugyanakkor a diákok szerint a nyelvtanárok, megelőzik némileg a fizika, kémia és biológiatanárokat e rangsorban.

Az elemzés szerint megfelelő marketingstratégiának elsősorban a diákok számára hiteles környezetből: a szülőktől, az iskolából és a kortársaktól kell érkeznie. A kidolgozott marketingstratégia lényeges eleme, hogy a diákokhoz nem klasszikus marketingeszközökkel, hanem jóval inkább megfelelő pr stratégiával kell eljuttatni azt az üzenetet, hogy a természettudományos tanári hivatás társadalmilag rendkívül hasznos és alapvetően megbecsült tevékenység.