Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A KSH béradatsora összhangban van az eddigi folyamatokkal - kommentálta a hivatal jelentését Barcza György, a K&H elemzője. Hozzátette: továbbra is nagyobb az esély arra, hogy október végén az MNB monetáris tanácsa tartás helyett 25 bázispontos kamatcsökkentésről határoz, bár várhatóan szoros lesz a döntés.
A testület óvatosabb tagjai a bérek és a most folyó jövő évi bértárgyalások, az élelmiszer- és energiaárak, valamint a nemzetközi befektetői környezet miatti kockázatokra hivatkozhatnak majd, a másik oldal viszont azzal érvelhet, a piaci helyzet megenged egy óvatosabb kamatmérséklést.

Tartás vagy vágás?

Samu János, a Concorde elemzője ezzel szemben úgy vélte, bár a bérnövekedési ütem vártnál nagyobb csökkenése a további kamatvágás mellett szól, a következő döntésnél mégis maradhat a jelenlegi 7,50 százalékos alapkamat. A szakember rámutatott, hogy az élelmiszerárak számottevő emelkedése óvatosabb politikát indokol. Hozzátette azonban, hogy az MNB korábban leszögezte: nem kívánnak reagálni az élelmiszerárak változására.
Török Zoltán
, a Raiffeisen Értékpapír elemzője nem tulajdonít különösebb jelentőséget a valóban a vártnál kedvezőbben alakult augusztusi béradatnak, mivel nem látni annak jeleit, hogy ez trendváltást jelentene a korábbi, kétszámjegyű bruttó béremelkedést hozó hónapok után. A szakértő októberben és novemberben is kamatcsökkentést vár, de hozzáteszi, hogy akkor is erre számított, amikor nagyobb volt a bérnövekedés. A kedvezőbb adatnak inkább az lesz a hatása, hogy az MNB döntéshozói egyöntetűbben, kisebb vita nyomán hozhatják meg a kamatvágásról szóló határozatukat.

Elbocsátásokkal reagáltak

Török Zoltán hangsúlyozta: fenntartja véleményét, hogy a bérinflációs nyomás az év hátralévő részében és a jövő évben is határozott maradhat.
A K&H elemzője szerint ugyanakkor mára háttérbe szorultak azok az aggodalmak, amelyek szerint a béremelkedések - elsősorban a szolgáltatószektorban - inflációs nyomást eredményeznek, a második negyedévi adatok szerint ugyanis a vállalkozások elbocsátásokkal kompenzálják a magasabb bérköltségeket. A kérdés ennek megfelelően immár az, milyen eredményre vezetnek a jövő évi bértárgyalások.
Barcza szerint a közszférában ugyan az idén korábbi tervekkel ellentétben nem sikerült csökkenteni a bértömeget, de legalább - a mintegy 5 százalékos létszámleépítés és az átlagosan 4,8 százalékos béremelés eredményeként - a szinten tartás összejött. Az elemző ennek megfelelően úgy véli, a közszférában a 2008-ra várható 4,5 százalékos béremelés hatása annak fényében lesz majd értékelhető, hogy ahhoz mekkora további leépítés társul.

Fékezni kéne az inflációt

Barcza György elmondta: a magasabb bérnövekedés rövid távon népszerű lehet, ám ha ennek következtében az infláció hosszabb távon az optimálisnak tartott 3 százalék helyett jóval magasabban, 4-5 százalékon ragad be, az magasabb kamatszintet és bizonytalanabb üzleti környezetet eredményez. Barcza hangsúlyozta, ha belátható időn belül nem sikerül elérni a 3 százalék körüli pénzromlási ütemet, 5-10 éven belül újabb jelentős inflációcsökkentésre kényszerül a gazdaságpolitika, aminek ismét megfizetjük az árát, a lassabb gazdasági növekedéssel. Mindez azt jelentené, hogy továbbra is marad a rendszerváltás utáni, ciklikus pálya, ahol a választásokat követően felpörög, majd csökken az infláció, mert a gazdaságpolitika nem alakít ki tartósan alacsony inflációt, hiszen a költségvetés nem tartja be az ehhez szükséges játékszabályokat.

Merre megy a forint?

Ami a forint jegyzését illeti, a fő kérdés, hogy a feltörekvő piacok legvonzóbb devizáit, a nemrég a dollárral szemben többéves csúcsra emelkedő dél-afrikai randot, brazil realt és főként a török lírát érintő korrekció rövidtávú, vagy akár hetekre-hónapokra kiterjedő lesz-e - húzta alá Barcza. Több jegybankár is arra figyelmeztetett ugyanis, hogy a hitelpiaci válság a globális likviditásbőség várható eltűnésének csak egyik állomásának tekinthető.
Fontos körülmény, hogy a magyar deviza jelenleg nem tartozik a külföldi befektetők kedvelt célpontjai közé, ami egyben azt is jelenti, hogy az említett három fizetőeszköz hullámzása ellenére stabil tudott maradni a forint. Ebből következően egy jelentősebb negatív korrekció sem mozdítana 1-2 forintnál többet az euró kurzusán - véli Barcza.
Samu ugyanakkor úgy vélte, a 250 forint alatti euróárfolyam nem indokolt, több hónapos időtávon inkább 255 körül lehet a jegyzés.