A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A törvény szerint holnaptól igényelhető állami árfolyamvédő ernyő körül akadna még gondok. Lapunk kérdésére, hogy milyen felvilágosítást adhatnak a hitelintézetek a pénteken hozzájuk fordulóknak, a Budapest Banknál elmondták: az állami kezességvállalás díjazásáról, az ügyfélterhek maximális növekedéséről szóló jogszabályok hiányában a 2015-től alkalmazandó törlesztőrészlettel kapcsolatban biztosan nem tudnak tájékoztatást adni. Azt kénytelenek közölni, hogy az árfolyamrögzítést követően a gyűjtőszámlán felhalmozott egyenleg az annuitás szabályai szerint mekkora törlesztőrészletet eredményezne az eredeti jelzáloghitelen felül.

Ügyfeleinket a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján tudjuk tájékoztatni a jövőben várható törlesztési kötelezettségről − tudatta lapunkkal az MKB is. Felhívják a figyelmüket arra, hogy a gyűjtőszámla-hitel és így a törlesztőrészletek alakulását számos tényező (árfolyam, referenciakamat alakulása) befolyásolja, illetve a jövőbeli törlesztési teher maximális mértékének megállapítását szabályozó kormányrendelet tartalma még nem ismert.

Az OTP munkatársai teljes körű tájékoztatást adnak az állami otthonvédelmi program jogszabály alapján ismerhető részleteiről. Ugyancsak ismertetjük − emelték ki a legnagyobb magyar banknál, ahol ma sajtótájékoztató keretében foglalkoznak részletesen a kérdésekkel − az egyedi élethelyzetek kezelésére alkalmas banki adósvédelmi eszközöket, amelyek 2014 utáni elemei már most is ismertek.

Közben meglepő "nyilatkozatháború" is kitört az ügyben. Az MTI-nek ugyanis a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság úgy nyilatkozott: az árfolyamrögzítés augusztus 12-én életbe lép, az ehhez szükséges törvény és kormányrendelet megszületett. Tájékoztatásuk szerint: "a bankokra és a velük szerződésben álló közjegyzőkre nyilván fokozottabb munkavégzés vár, de emiatt egyéb jogszabály-módosításra nincs szükség".

Tény, hogy a miniszterelnök szóvivője többször nyilatkozta már, hogy az árfolyamfixálás lejárta után az adósok törlesztési terhe nem emelkedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben. A mostani mozgások alapján azonban ez a futamidő olyan mértékű meghosszabbítását is szükségessé tehetné, ami nem fér bele a mostani banki szabályozásba. A CIB szerint − ahol úgy gondolják, hogy előírások nélkül is minden bank ügyelne arra, hogy a havi törlesztőrészletek megfizetése ne jelentsen aránytalanul magas terhet az ügyfelek számára − a futamidő pontos meghatározása a könnyített időszak lejáratakor, az akkori fizetési képességek alapján lehetséges. A futamidő meghatározására azonban − tették hozzá − az adós életkorának figyelembevételével kerülhet sor.