Véleménye szerint az a gondolat pedig, hogy a kapitalizmust a saját érdekében kell megfegyelmezni (különben a hatékonysága okán idővel megsemmisíti önmagát), nem új gondolat - ezt már Schumpeter, Hayek és Polányi Károly is hangsúlyozta. Válságban az egyenlőtlenségeket növelni egy gazdaságban buta dolog - állapította meg Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

A magyar gazdaság számára mindez nagyon fontos probléma. A fogyasztás és a reáljövedelem összességében idén éri majd el a válság előtt szintet, és mivel az egyenlőtlenség az utóbbi években nőtt, ez azt jelenti, hogy aki gazdag, az jobban gazdagodott, míg a szegény jobban szegényedett - fogalmazott Surányi György volt jegybankelnök.

A 2010 óta elfogadott adóintézkedések a költségvetést hosszú távon kimondottan sújtották: a gazdagokat előnyben részesítő változtatások nem kompenzálták a büdzsé bevételkiesését, míg a kényszerből kivetett válságadók kimondottan rontják a gazdaság potenciális növekedését - mondta Surányi.

Szelényi szerint az egyenlőtlenség növekedéséből akkor lesz társadalmi probléma, ha a szegények helyzete összességében nem javul. Erre példaként Kínát hozta fel, ahol nagyon és gyorsan nő a jövedelmi egyenlőtlenség, ám amíg a szegények helyzete folyamatosan és érezhetően javul, a tömegeket nem érdekli, ha a felső néhány százalék pozíciója még nagyobb mértékben erősödik.

Az egyenlőbb társadalmak jobban teljesítettek a válság időszakában, állapította már meg az OECD is - mondta előadásában Andor László volt uniós biztos. Egyrészt a nagyobb létbiztonságból több kereslet fakad, másrészt a az összetartó társadalom könnyebben reformálható, harmadrészt a a növekvő esélyegyenlőtlenség az alsóbb jövedelmi rétegek eladósodását generálja.