A kutatásból kiderül: míg a alacsony pozíciókban a közszféra közel úgy fizet, mint a versenyszféra, a vezetői posztokon mindez fordítva van. Egy kevésbé fontos területen dolgozó minisztériumi osztályvezető bruttó 412 ezer forintos fizetése eléri a piaci jövedelem alsó negyedét, egy kiemelten fontos területet felügyelő pénzügyminisztériumi főosztályvezető bruttó 530 ezer forintos keresete azonban már köszönő viszonyban sincs a magánszférával, ahol a piaci átlag másfél millió forint. Még nagyobb az eltérés egy PM-szakállamtitkár esetében: a 712 ezer forintos illetménnyel a privát szférában kapható 3 millió forint áll szemben. A bevezetni tervezett új rendszer differenciálna az osztályvezetők, a főosztályvezetők és a szakállamtitkárok között a munkakör betöltéséhez szükséges tudás és a felelősség alapján. A besorolást egy átfogó munkakörfelmérés alapozza meg, melyet év végéig elkészítenek a minisztériumok nem vezető beosztású alkalmazottaira is. A munkakörökhöz csatolt bérsáv közepe a piaciénak az alsó 10 százaléka lesz, azaz, egy vezető közszolga a bérfelzárkóztatás után is annyit kereshet majd, mint a privát szférában hasonló poszton dolgozó, legrosszabbul fizetett 10 százalék. Vagy még annyit sem, hiszen a közszférában az illetménysáv közepétől lefelé és felfelé is 20 százalékkal térhetnek el a jövedelmek. Persze ez is több, mint amit a tárcák alkalmazottai jelenleg keresnek: az előterjesztés szerint jelenleg ugyanis a minisztériumi vezetők 58 százalékának a megszabott minimum alatt van a havi illetménye, és csak 7 százaléknak van a maximum felett. Az új rend a jövő évben lépne hatályba, de csak 2009-től kezdődne a bérfelzárkóztatás: a különbség felét 2009-ben kapnák meg a minisztériumi vezetők, s másik felét pedig 2010-ben. A két év alatt tervezett béremelések költségigénye 813 millió forint lenne a minisztériumi vezetők esetében. Az új bérrendszerrel nemcsak a jelenlegi köztisztviselői bértábla szűnne meg, hanem a pótlékok, köztük a nyelvpótlék is, meghatároznák ugyanis, hogy mely posztokon van szükség nyelvtudásra, s ennek alapján szabnák meg a fizetést is. Az átalakítással egyébként senkinek nem csökkenhetne a bére. Új helyzettel ismerkedhetnének meg az önkormányzati köztisztviselők is. Rájuk a Draskovics Tibor tárca nélküli miniszterhez köthető illetményreform vonatkozna, mely megszüntetné a fizetési fokozatokat, és évente értékelné a közszolgákat. Az eddig automatikus jövedelemugrások helyett a jövőben a béremeléseket teljesítményértékeléshez kötnék. A törvényi szöveg szerint a köztisztviselők fizetésének alapja a jövőben saját kategóriájuk legalacsonyabb bérbesorolása lenne, melyhez képest teljesítményük alapján kaphatnának többet.