Bár ma már nagyon keveset használják őket, egyelőre maradnak a telefonfülkék - derül ki a Magyar Telekom Buksza kérdésére adott válaszából.

Annak apropóján érdeklődtünk a cégnél, hogy Lengyelországban az egyik szolgáltató - a francia hátterű Orange - nekimenne a telefonfülkéknek, mert szinte senki nem használja azokat. Bécs pedig már az idén lépett telefonfülkeügyben az idén: hat metróállomáson az év elején mobilautomatákra cserélték a régi telefonfülkéket. A bécsi automatákban egyebek mellett külső akkumulátor, szelfibot és fülhallgató kapható, de okostelefonokat is lehet belőlük venni. A szolgáltatás annyira népszerű lett, hogy a berendezéseket naponta kell tölteni.

Kapcsolódó

Kötelező megtartani őket

Magyarországon a telefonfülkék fenntartása kötelező feladat a szolgáltatóknak. Ezt írja elő ugyanis a telefonos törvény (elektronikus hírközlésről szóló törvény), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vonatkozó rendelete. Utóbbi egész pontosan azt: "Egy településen minden megkezdett háromezer lakosonként legalább egy darab, háromezer főnél kisebb lélekszámú település esetében településenként legalább egy darab nyilvános telefonállomást köteles működtetni".

A Magyar Telekom jelenleg 5855 darab nyilvános telefont (hivatalos nevén nyilvános telefonállomást) működtet, ezek körülbelül 90 százaléka található telefonfülkében, amelyek a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején voltak a legnépszerűbbek. Abban az időben egy-egy telefonfülkében havonta átlagosan 10 órát telefonáltak, ezzel szemben ma már kevesebb mint 1 óra jut egy-egy telefonra - mondta kérdésünkre a cég sajtóosztálya.

Veszteséget hoznak

Megkérdeztük arról is a céget, hogy pontosan mekkora összeget fordít a nyilvános telefonok és fülkék fenntartására és mekkora bevétele van belőlük, számok említése nélkül annyit mondtak: a havonta átlagos 1 óra használat alig fedezi a fenntartási kiadásokat. A gazdaságtalanul működő fülkéket pedig megszüntetik, és csak a fenti rendeletben előírt darabból álló hálózatot tartják fenn.

Rákérdeztünk arra is, hogy tervez-e fülkefejlesztést a Telekom, mondjuk a bécsi példa alapján, vagy például wifipontokat, mobiltelefontöltőket alakíthatna ki azokban, ám ez sem megoldás a cég szerint. "A nemzetközi példákat követve a Magyar Telekom is  próbálkozott új nyilvános szolgáltatások - SMS-képes telefonok, multimédiás szolgáltatás  - bevezetésével, elterjesztésével, de sajnos a tapasztalat azt mutatta, hogy a legforgalmasabb helyszínekre telepített eszközökön sem volt a szolgáltatásokra oly mértékű igény, hogy azt gazdaságosan lehetett volna üzemeltetni" -közölte a cég. A kedvezőtlen tapasztalatok miatt a társaságnál nincs napirenden a telefonfülkék átalakítása, de nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a jövőben ez megváltozhat.

Jövőre lesz a szülinap

Egyébként a magyarországi telefonfülkék jövő decemberben lesznek 90 évesek, az első fülkét ugyanis 1928. december 13-án helyzeték üzembe a belvárosi Váci utca elején - áll az MTI archívumában elérhető - fülkék 80 éves születésnapjára még 2008-ban készült - összefoglalóból. Azt a fülkét egyébként az IBUSZ és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. közös cége, a Magyar Telefonautomata Rt., a Matart működtette. A közterületeken (utcákon, pályaudvarokon, szállodákban, hivatalokban és többek között dohánytőzsdéken) elhelyezett, 50 cm mély alapozáson álló fülkék alapterülete 80-szor 80 centiméter volt. A vasvázzal ellátott üvegezett építményeket a járda szegélyétől legalább 35 cm távolságra helyezték el, áramellátásukat külön hálózat biztosította. Csak a temetőben felállított fülkék színét írták elő, ott sötét árnyalatok alkalmazását javasolták.

Az MK55 névre hallgató, 110 volt egyenárammal működő előrefizetős rendszerű készülékeket a magyar Standard Villamossági Rt. tervezte és gyártotta. A fülkében helyet kapott még egy írópolc, az előfizetői névsor, a készülék ismertetője, valamint feltüntették az adott területen illetékes mentők és tűzoltók telefonszámát is. A fülkében, vagy annak oldalán elhelyezett hirdetésekre városszépészeti szempontból a helyileg illetékes hatóság felügyelt. 1930-ban, majd 1932-ben újabb kétszáz készüléket állítottak fel, számukat a posta vezérigazgatósága úgy határozta meg, egy utcai fülkére 200 magánelőfizető essen. A helyi beszélgetés díja a kezdetekben 20 fillér volt, ebből az államnak 6 fillér jutott. Az 1943-ban meghatározott 30 fillér már problémákat okozott, mert több érmét kellett bedobni, emiatt a műszaki hibák száma megháromszorozódott. A kérdést végül a tantusz bevezetése oldotta meg.

A második világháborúban az összes fülke elpusztult. Az első új, immár zöld-sárga telefonfülke 1946-ban a Dob utca 75. szám előtt kapott helyet. Az akkori 45 utcai és 565 zárt helyen lévő nyilvános  állomáshoz 260 ezer tantusz volt forgalomban. 1950-ben 1550 telefonra 705 ezer, a nyolcvanas években Budapest négyezer készülékére hétmillió érme jutott. A posta a 1969-től vonta ki a  forgalomból a tantuszokat, párhuzamosan az 1 forintért 3 perces beszélgetést engedélyező telefonok üzembe helyezésével.

A címlapképen a budapesti Türr István utcában lévő telefonfülke látható 1986-ból. Forrás: Fortepan - Uvaterv