Egyebek között ezt figyelték meg a GfK Hungária kutatói, amikor a Direkt Marketing Szövetség (DMSZ) megbízásából a mobil szemkamera segítségével arra keresték a választ, hogy mennyit lát a fogyasztó a reklámüzenetekből az egyszerű hétköznapon. (A kutatásban résztvevőkre (férfiakra, nőkre) egy-egy szemkamerát helyeztek, ami aztán 16 órán keresztül az illetőn volt, s a kutatók azt figyelték, hogy mire fókuszál - legalább egy másodpercig - a pupilla, vagyis mi az, amit az agy "észrevesz", a többi a tudatalatti tartományba kerül). A DMSZ tehát abból indult ki, hogy nagyon sok DM anyag van, pontosabban abból van rengeteg, ami nem szólítja meg a megcélzottakat. Ennek alapján kezdte el megvizsgálni a GfK Hungária, hogy mennyi üzenet éri el az embereket, s ebből ők hogyan tudnak szelektálni. Ezeknek a kérdéseknek a kapcsán most csak annyit árult el Steigervald Krisztián, a GfK Hungária kutatója, hogy 2-4 az a reklámüzenet, ami a nap végén megmarad egy átlagos fogyasztóban. A többi kérdésre is választ kapnak majd az érdeklődők, a III. Nemzetközi Direkt Marketing konferencián, amelyet november 7-9 között rendeznek meg Budapesten, s amelynek előadói között hazai és nemzetközi szakemberek is jelen lesznek - mondta Huszics György, a szervezőbizottság elnöke. A reklámoztatók megnyugtatására azért már annyit most is elárult Steigervald Krisztián, hogy nem csak a női feneket nézik meg a férfiak, vagyis létezik - legális - és nagyon értékes reklámozói felület: a leghatékonyabb DM eszköz az üzletláncok reklámújságja, bár ezeket sem mindenki nézi meg, aki viszont felviszi postaládájából a lakásba, az elmélyed benne, s legalább 20 percig lapozgatja. De ez is lehetne még jobb - állapította meg a kutatás - , ha nagyobbak lennének a képek. A szórólapoknak viszont gyenge a hatásfoka, a kirakaton elhelyezett matricákra pedig nagyobb figyelmet fordítanak az emberek, mint magára a kirakatra.