Mi történt a magyar inflációval?

Londoni pénzügyi elemzők szerint áprilisban valószínűleg jelentősen tovább lassult a magyarországi infláció.
Szepesi Anita, 2017. május 9. kedd, 10:42
Fotó: Napi.hu

A szerdai adatközlés előtti londoni előrejelzések 2,1-2,4 százalék közötti tizenkét havi inflációt valószínűsítenek a múlt hónapra; a konszenzusos londoni előrejelzési átlag 2,3 százalék. Márciusban 2,7 százalékos volt a teljes kosárra számolt éves összevetésű infláció Magyarországon a februári 2,9 százalékot követően.

A legnagyobb lassulást a londoni előrejelzési sávon belül a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport befektetési részlegének elemzői adták: ők 2,1 százalékos éves inflációt várnak áprilisra - írta az MTI.

A ház szerint Magyarországon és Közép-Európa többi EU-gazdaságában is a belépő bázishatások okozhatták az infláció várt jelentős enyhülését.  Ez a hatás átmeneti: a JP Morgan jelenleg érvényes előrejelzésében májusra már 2,4-2,6 százalékra visszagyorsuló tizenkét havi infláció szerepel. (Tavaly áprilisban 0,8 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt a fogyasztói árak, ilyen erős növekedésre azóta sem volt példa. Az éves index 0,4 százalékponttal nőtt, de májusban ugyanennyit csökkent.)

Hangsúlyozzák ugyanakkor azt a várakozásukat is, hogy az éves inflációs ütemek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célja alatt maradnak. Véleményük szerint e prognózisukat alátámasztja a jövedéki adók csökkentése is.

A ház elemzői szerint az MNB 2018 második negyedévétől megkezdheti az enyhítési elemek eltávolítását a monetáris politikából, például a nem konvencionális eszközökkel végrehajtott enyhítési lépések visszafordításával, de a ház szerint a jelenleg 0,9 százalékos jegybanki alapkamat emelése 2019 előtt nem valószínű.

Hasonló véleményen vannak a Capital Economics közgazdászai is.

A cég által a magyar, a cseh és a lengyel feldolgozó ipar aktivitására kiszámított, GDP-súlyozással mért beszerzésimenedzser-index (BMI) átlaga áprilisban 54,8-ról 55,2-re emelkedett. A ház számítási módszere szerint ez éves összevetésben 8 százalék körüli átlagos feldolgozóipari teljesítménynövekedést vetít előre a következő hónapokra e három gazdaságban. Az 50 feletti BMI-mutatók a vizsgált gazdasági szektorok kibocsátásának bővülésére utalnak.

Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az áprilisi közép-európai BMI-indexeken belül a termelői árak részindexe lefelé mozdult, ami alátámasztja azt a várakozást, hogy a térségben enyhülni fog az inflációs nyomás a második negyedévben.

Ez visszafoghatja a közép-európai jegybankok monetáris politikájának normalizálásához fűződő piaci várakozásokat is.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői 2,3 százalékos tizenkét havi magyarországi inflációt várnak áprilisra.

Hangsúlyozzák, hogy e prognózisa elmarad az MNB által áprilisra várt 2,5 százalékos éves ütemtől. Kiemelik ugyanakkor azt is, hogy az MNB inflációs előrejelzése és a tényleges adatok közötti széttartás már márciusban elkezdődött, a jegybank arra a hónapra ugyanis 3 százalékos éves inflációt valószínűsített a ténylegesen bekövetkezett 2,7 százalékkal szemben.

A cég elemzői szerint mindazonáltal a következő időszak inflációs kockázatai már inkább felfelé mutatnak. A Morgan Stanley ugyanis - elsősorban a költségvetési ösztönzés és az EU-folyósítások várható növekedése miatt - 2,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedési ütemére szóló előrejelzését a korábbi 2,5 százalékról. Ez jóval meghaladja a magyar gazdaság növekedési potenciálját, amely a cég becslése szerint 1,7 százalék körül lehet.

A Goldman Sachs (GS) elemzői 2,4 százalékos tizenkét havi inflációt várnak áprilisra a márciusi 2,7 százalék és a februárban mért 2,9 százalék után. Várakozásaik szerint az éves összevetésű maginfláció is csökkenhetett a februári 1,8 és a márciusi 1,9 százalékról 1,7 százalékra. A várható inflációs lassulás fő tényezője az, hogy az üzemanyagárakban ez év elején észlelt bázishatások felhajtóereje valószínűleg tovább gyengült.

A cég azonban azzal számol, hogy e folyamat átfordulásával az infláció a jövő év első felében az MNB 3 százalékos központi célszintjére gyorsul vissza.

HOZZÁSZÓLÁSOK