Microsoft-botrány: törvénymódosítást akar a magyar kormány

Teljesen átalakulhat a közigazgatási szoftverbeszerzés rendszere, főképp azért, hogy a Microsoft-programok licencvásárlásaii körül akkora botrány robbant ki, hogy az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), valamint az FBI és az Igazságügyi Minisztérium is eljárást indított. A vizsgálat végül megegyezéssel zárult, de a Microsoft Magyarország eljárásai miatt az anyacégnek ki kell fizetnie a korrupciós kifizetéseknek titulált összegeket, amely 8,75 millió dollárt (2,6 milliárd forintot) tesz ki a felek között született megegyezés szerint.

Microsoft-botrány: konkrétan megnevezte az érintetteket az amerikai hatóság

Most pedig a Magyar Nemzet közölt cikket arról, hogy a magyar közigazgatást átható korrupciós ügy után szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy az állam a disztribútori hálózat kihagyásával maga szerezze be a közigazgatásban használatos szoftvereket és szoftverlicenceket, vagyis lényegében központosítsa az eljárást. Emellett jogszabályban határoznák meg, hogy mekkora árrést alkalmazhatnak a szerződött értékesítők. Ugyanis az amerikai vizsgálatok szerint ezen, a Microsoft által a nagy tételű beszerzésekre biztosított kedvezményrendszeren nyerészkedtek a szoftveróriás és a végfelhasználók közé beépített disztribútorok.

Az amerikai tőzsdefelügyelet által nyilvánosságra hozott jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a Microsofttal karöltve mely állami beszerzéseknél trükköztek a magyarországi beszállítók. De - ahogy azt a Napi.hu a SEC jelentése alapján megírta - az amerikai hatóságok vizsgálata szerint a disztribútorok és a Microsoft magyar leánya nemcsak, hogy kommunikált a hazai állami szervekkel a beszerzések értékéről, hanem még a szerződések értékéről, azok megkötésének időpontjáról is egyeztettek többek között minisztériumi alkalmazottakkal is. A tőzsdefelügyelet és az FBI is azt írta jelentésébe, hogy az árrésen realizált pénzek a disztribútorok zsebébe és a közigazgatási dolgozók megvesztegetésére mehetett. A beszerzéseket az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálja.

A Magyar Nemzet emellett arról ír, hogy a kormány továbbra sem mondott le a nyílt forráskódú informatikai megoldásokra való áttérés lehetőségéről. Ezt egyszer 2010-2012 között a második Orbán-kormány már elkezdte megvalósítani, de végül maradtak a Microsoft fizetős szoftvereinél.

A lap szerint ettől nőhet a verseny a piacon, valamint az első kísérleti projektek már az ősszel indulnak a kórházi informatika és az egyetemi oktatás területein.