Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
Teljesen átalakulhat a közigazgatási szoftverbeszerzés rendszere, főképp azért, hogy a Microsoft-programok licencvásárlásaii körül akkora botrány robbant ki, hogy az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), valamint az FBI és az Igazságügyi Minisztérium is eljárást indított. A vizsgálat végül megegyezéssel zárult, de a Microsoft Magyarország eljárásai miatt az anyacégnek ki kell fizetnie a korrupciós kifizetéseknek titulált összegeket, amely 8,75 millió dollárt (2,6 milliárd forintot) tesz ki a felek között született megegyezés szerint.
Most pedig a Magyar Nemzet közölt cikket arról, hogy a magyar közigazgatást átható korrupciós ügy után szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy az állam a disztribútori hálózat kihagyásával maga szerezze be a közigazgatásban használatos szoftvereket és szoftverlicenceket, vagyis lényegében központosítsa az eljárást. Emellett jogszabályban határoznák meg, hogy mekkora árrést alkalmazhatnak a szerződött értékesítők. Ugyanis az amerikai vizsgálatok szerint ezen, a Microsoft által a nagy tételű beszerzésekre biztosított kedvezményrendszeren nyerészkedtek a szoftveróriás és a végfelhasználók közé beépített disztribútorok.
Az amerikai tőzsdefelügyelet által nyilvánosságra hozott jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a Microsofttal karöltve mely állami beszerzéseknél trükköztek a magyarországi beszállítók. De - ahogy azt a Napi.hu a SEC jelentése alapján megírta - az amerikai hatóságok vizsgálata szerint a disztribútorok és a Microsoft magyar leánya nemcsak, hogy kommunikált a hazai állami szervekkel a beszerzések értékéről, hanem még a szerződések értékéről, azok megkötésének időpontjáról is egyeztettek többek között minisztériumi alkalmazottakkal is. A tőzsdefelügyelet és az FBI is azt írta jelentésébe, hogy az árrésen realizált pénzek a disztribútorok zsebébe és a közigazgatási dolgozók megvesztegetésére mehetett. A beszerzéseket az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálja.
A Magyar Nemzet emellett arról ír, hogy a kormány továbbra sem mondott le a nyílt forráskódú informatikai megoldásokra való áttérés lehetőségéről. Ezt egyszer 2010-2012 között a második Orbán-kormány már elkezdte megvalósítani, de végül maradtak a Microsoft fizetős szoftvereinél.
A lap szerint ettől nőhet a verseny a piacon, valamint az első kísérleti projektek már az ősszel indulnak a kórházi informatika és az egyetemi oktatás területein.
Egy újpalotai lakótelepről kaptuk ezeket a fotókat egy odakozmált lábosról, és az áldozatáról, egy Audi TT-ről. Az előzményeket sejtjük, de ettől még nem értjük, miért az ablakon...
Sorathul, 2019.08.08 06:54
Látod te is, hogy el fogják érni amit akarnak.
Majd ŐK eldöntik ki kap és ki nem.
Ez a magyar bürokrácia lényege.
Mindenki rá legyen szorulva a hosszadalmas és bonyolult eljárásokra, kivéve persze őket.