Miért ilyen alacsonyak a fizetések Magyarországon?

Többek közt erre a kérdésre keresték a választ a Napi.hu HR-vezetők országos konferenciája 2016 elnevezésű eseményén résztvevő szakértők.
Papp Zsolt, Dzindzisz Sztefan, 2016. október 20. csütörtök, 16:20

Hova küldjük iskolába a gyereket, hogy a jövőben olyan munkahelye legyen, ahol szeret és sokáig is ott dolgozni? - hangzott el a kérdés "A munkaerőhiány, és ami mögötte van" elnevezésű panelbeszélgetésen.

Nehéz kérdés, valószínűleg, így is, úgy is végig kell tanulnia az egész életét - vélte Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társadalmi kapcsolatok és munkaügyi igazgatója. Mácz Ákos, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének public affairs igazgatója úgy látja, hogy a változás még sosem volt olyan gyors mint most és ezzel párhuzamosan sosem lesz olyan lassú mint ma. Szerinte éppen ezért ma még egyetlen iskola sem tud ennyire előremutató oktatást nyújtani.

Elmaradás a zsebekben és a fejekben

Világtérkép van otthon? - felelt kérdéssel Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint ott lehetne keresni a megfelelő lehetőségeket. Szerinte nyilvánvalóan nagyon fontos az oktatás, ám sokkal nagyobb baj a társadalom lemaradása a nyugati társadalmakhoz képest. Varga Mihály is azt mondja, hogy a robotosodással 400 ezer munkahely veszhet el az országban, így fel kell készülni a változásra, ám mivel a probléma gyökerei nagyon mélyre nyúlnak, így nem szabad gyors megoldást várni - tette hozzá az OKSZ főtitkára.

Vámos szerint az ország versenyképességén mindenképpen javítani kellene, így hozzá kellene nyúlni az adó- és járulékrendszerhez, illetve az egyre burjánzó korrupcióval is kellene kezdeni valamit. A kiskereskedelemben a hentesből keresik a legtöbbet, mégis neki a legalacsonyabb a fizetése - mondott egy furcsa párhuzamot Vámos. Szerinte a béremelésnek határt szab a versenyképesség, hiszen a fizetés emelése után várhatóan az árakat is növelni kellene, amit a legtöbben nem tehetnek meg. Egy nagyobb területű magyar kiskereskedelmi üzlet is tud ma már annyi bért fizetni Magyarországon, mint a külföldi láncok - mondta Vámos, majd hozzátette, hogy a legnagyobb fizetést a diszkontláncok adják. A munkaerőhiány nem csak magyar jellemző: Németországban például 20 ezer kiskereskedelmi dolgozót keresnek, a magyarnál jóval nagyobb fizetésért.

A bér növekedése önmagában nem jelent életszínvonal emelkedésével - vélte Bálint Adrienn, aki viszont fontosnak tartaná, ha járulékcsökkentés kapcsolódna a béremelésekhez. Ezzel szerinte ugyanis már lehetne eredményeket elérni. Az OKSZ szerint annak a járulékrésznek kell csökkennie, amit a bruttó bér felett fizetnek a cégek - jelentette be Vámos, aki szerint már dolgoznak is egy javaslatcsomag kidolgozásán. Amennyiben ugyanis a bruttó bérben fizetett járulékot csökkentik, akkor ugyan valamivel több pénz marad a dolgozóknál, ám az nem növeli a versenyképességet, maximum a fogyasztást egy kicsivel.

Megtérülő "befektetés" a munkavállalóval törődni
Megéri minden munkáltatónak a munkavállalók mentális egészségére ügyelni, abba befektetni - mondta Tompa Anita, a CGP Europe Kft. ügyvezető igazgatója a Napi.hu HR-vezetők Országos Konferenciáján. A ma a munkavállalók 25 százaléka szenved Magyarországon mentális problémákkal - az OEP adatait szerint - ők akik már megjelentek az egészségügyi ellátórendszerben, vagyis a probléma ennél szélesebb kör. Egyetlen vállalatvezetőt, HR-est nem hagyhat hidegen ez a tény, hogy minden negyedik munkavállalónak vannak ilyen problémai, ezért fontos a szűrés. A munkahelyi vagy az otthonról hozott problémák, már a minőségi munka rovásra megy. Sokszor kis segítség is sokat jelenthet, hisz a mentális problémák mögött egyszerű hétköznapi ennek oka lehet családi probléma, fizikai fáradtság pénzügyi problémák állhatnak.
Azok a munkavállalók, akik műszakban dolgoznak, nem tudják kipihenni magukat - azoknak a várható élettartalma 3-4 évvel is rövidebb lehet, mint a nem műszakban dolgozó társaiké. Innentől kezdve munkáltató felelőssége is, hogy milyen készségeket, tudást ad nekik, hogy tudjanak változtatni problémáikon. A mentális fittség hiánya a fáradtság eredménye lehet a baleset a betegség, a munkából való kiesés - ami viszont már a cég működését befolyásolja.
Csak akkor tud egy cég a munkáltatóin segíteni, ha készít felméréseket. A céges mérések szerint a munkavállalók 10-20 százaléka, akiknél a pszichés kockázatok mérhetőek. A munkálattó segíthet a családi, pénzügyi, jogi problémák megoldásában, ami végső soron a cég hatékony működést segíti. Ezek a segítő programok működnek a 20 fős kisvállalatoknál ugyanúgy, mint a 10 ezer fős nagy cégnél is - tette hozzá Tompa Anita.

Egy súlyosan elhanyagolt terület

Amennyiben ennyire nagy probléma itthon a munkaerőhiány, úgy miért végeznek mégis évről-évre egyre kevesebben a felsőoktatásban a hiányszakmákban? - hangzott a következő kérdés. Mácz szerint ma már 23 ezer informatikus hiányzik, így mindenképpen szükség van az oktatás átalakítására. Így például sokkal jobban oda kellene figyelni a piaci szükségletekre, pár hónapos képzéssel is át lehetne képezni embereket. A szakképzést is átalakítanák, ahogy a felsőoktatáshoz is hozzányúlnának: növelnék az informatikai képzések volumenét, csökkentenék a lemorzsolódást, és olyan szakembereket kell képezni, például orvosokat, akik alkalmazzák a digitális technológiát.

Figyelmeztető jel viszont, hogy a magyar gyerekek olvasás, írás, digitális olvasás kapcsán általában a felmérések alsó harmadában találhatóak - tette hozzá Bálint Adrienn. A mai magyar szakképzési rendszer nem illeszkedik a munkáltatók igényeihez - értett egyet Mácz-cal a MGYOSZ szakértője. Szerinte a kisebb cégeknek most se, később se lesz elég forrása arra, hogy saját képzéseket indítson a munkavállalói körében, így pedig továbbra is nagy szerepe lesz az oktatási rendszer minőségének. Nemcsak az a fontos, hogy mit tanul a diák, hanem, hogy ki az, aki tanítja - véli Bálint, aki szerint bár jó lépés volt a duális szakképzés bevezetése, messze vagyunk még attól, hogy az versenyképes tudást nyújtson.

Vámos szerint a fő kérdés, hogy mit akarunk tanítani a gyereknek: arra kellene őket megtanítani, hogy a változásoknak sosem lesz vége, sosem lehet majd hátradőlni, hogy én már tudok mindent. Erre kell felkészíteni a diákokat - mondta az OKSZ főtitkára, aki szerint legalább ekkora problémát okoz, hogy a felnőttképzés máig nem elterjedt az országban.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2016.10.21 12:51

@troll: Mi történt , nem figyeled a CSÜRHE hazudozásait amiben el vannak ájulva a reálbér növekedéstől. Minden csak statisztika kérdése, kivéve a valós szegényedés, már sikeresen alulmúljuk a Visegrádi országokat , az egykulcsossal a BALKÁNRA jutottunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

roberta, 2016.10.21 08:07

Már jobb helyeken a "kapitalisták" rájöttek arra, hogy a munkaerőnek ára van. Úgy kalkulálnak, hogy egy keresőnek el kell tartani 3 gyereket és a feleségét. így lesz "szaporulat" és munkaerő is na meg "vezetőpótlásnak is marad!
Nálunk még a szabadrablás folyik (nem a tőkefelhalmozás) ezért sz@rnak a munkavállalókra. Ezt nagyban elősegíti a kormány is a különféle "stratégiai megállapodásokkal" ahol a bért előre kikötik vagy 10 - 20 évre....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2016.10.20 20:06

a bérszintet elsősorban reálfelértékelődéssel lehet növelni,azonban az utóbbi években a forint állandó gyengülése nem fel, hanem reálleértékelődést okozott.

hiába nő tehát dinamikusan a bérszint, ha ezzel ennél is nagyobb mértékben gyengül a forint.

ez sajnos konzerválja, sőt növeli a magyar és a nyugati bérek közötti ordító különbséget, ami a a megnyílt nyugati munkaerőpiac miatt folyamatos agyelszívást okoz.

mi kiképezzük az embereket, akik aztán nyugaton dolgoznak és adóznak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.10.20 18:59

Ha egy kiesik, száz várja, hogy a helyébe léphessen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2016.10.20 18:32

Ezekről a rabszolgabérekről a hülye nép tehet.
1., Ennyiért nem érdemes bemenni, tehát ha olyan hülye, hogy mégis megteszi, akkor addig ilyen bérek lesznek.
2., Nem hajtottuk el ezeket a tetves politikusokat, akik konkrétan a népük ellen ténykednek.
Nem elég ez mocsok népnyúzó adózás, még a béreket is korlátozzák.
Addig nem lesz változás, amíg ez ellen nem tesznek az ostobák.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html