Miért marad le Magyarország napelem-fronton?

Míg az energiapolitika szerint Magyarország jó úton jár a megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia felhasználásának bővülését tekintve, a szakma korántsem látja ennyire rózsásan a helyzetet.
Major András, 2013. április 25. csütörtök, 15:01
Fotó: Napi.hu

Vannak vélemények, melyek szerint Magyarország a megújuló energetikát tekintve bezzegország - mondta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a hetedik Renexpo Central Europe energetikai szakkiállítás és konferencia keretében megrendezett szolárkonferencián tartott előadásában.

A politikus szerint stabil támogatási rendszer működik Magyarországon, a szabályozók pozitívan befolyásolják a folyamatosan emelkedő átvételi árakat, a támogatási rendszer 20-30 milliárd forintos keretösszege pedig tervezhető terhet jelent a fogyasztóknak és a költségvetésnek. Mindennek eredményeképp a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiserőmű működik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással - fogalmazott. A Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata, finomhangolása azonban mindenképpen érdemes a napelemes trendek tükrében a 2020-ra kitűzött 14,65 százalékos megújuló részarány eléréséhez - tette hozzá. (A kormány 2012 novemberében határozatban szólította föl a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre, "különös tekintettel a technológiai fejlődés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezõgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására.")

Helyzetjelentés
Magyarország üvegházgáz-kibocsátása napjainkban 33 százalékkal marad el az 1990-es szinttől, a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül eléri a 9,3 százalékot, a primer energiafelhasználás pedig közel 11 százalékkal csökkent 1990 és 2012 között (vagyis a 2020-ra vállalt 10 százalékos cél már teljesült) - mondta el Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára, a rendezvény fővédnöke a megnyitón. Az alacsony karbonintenzitású technológiák lehető legszélesebb körű alkalmazására van szükség, legyen az nukleáris, nap- vagy egyéb energia - fogalmazott.

Jócskán árnyalta a hazai napelempiaci helyzetképet ugyanakkor Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el, annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkező Csehországban. Az ország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelentős részben a magyarországi támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvetően a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Az új megújuló energia átvételi támogatási konstrukció (metár) bevezetésére évek óta hiába vár a szakma és a fogyasztók, pedig az évekkel ezelőtt elkészült. A szakember szerint hosszú távú, garantált, a legalább 15 évre előre tervezést lehetővé tevő zöldáram támogatásra lenne szükség.

A hazai beruházások emellett az engedélyeztetési folyamat lassúságával és magas költségekkel szembesülnek a pályázati rendszer, a világrekorder áfa és a bürokrácia sajátságaiból kifolyólag. Az energiapolitika prioritásai megváltoztak, az energialobbi hatására irreális árviszonyok uralkodnak a fosszilis energiahordozók piacán - vázolta Kiss Ernő. Jellemző, hogy legutóbb 2011 augusztusában pályázhatott a lakosság napelem telepítéséhez támogatásra, a keret pedig mindössze két nap alatt kimerült; a cégek és intézmények számára elérhető KEOP-os pénzeket szintén pillanatok alatt elkapkodják, a pályázatokat 90 százalékban elutasítják. Az igényeket jelzi az is, hogy csak a szövetség tagjai mintegy 70 megawatt fotovoltaikus kapacitás fejlesztésével várnak ki.

Tiltakozik a szakma
A globális trend a telepített kapacitások dinamikus bővülését mutatja: 2011-ben több fotovoltaikus panelt telepítettek, mint a megelőző évtizedben összesen. A technológiai fejlődés az árak csökkenésével jár együtt, ami azonban a zömmel ázsiai gyártók bevételeit kedvezőtlenül befolyásolva veszteségtermeléshez, csődökhöz és gyárbezárásokhoz is vezetett - fejtette ki. Európa részesedése a fotovoltaikus napelemek világpiacán rohamosan zsugorodik. Noha az európai piac védelmét lenne hivatott szolgálni, a kínai napelemekre júniustól kivetendő védővám többet árthat, mint használhat. A kínai szállítások gyakorlatilag leálltak, a meghatározó európai gyártók raktárai kiürültek. A döntés miatt - amely mögött a bonni székhelyű Solarworld lobbitevékenysége áll - a csökkenő globális ártrend dacára is drágulhatnak Európában a napelemek. A védővám életbe léptetése ellen számos társaság és szakmai szövetség petícióban tiltakozik. Miután az üzletág teljes aktivitásának a gyártás mindössze kevesebb mint felét teszi ki, már egy 10 százalékos védővám bevezetése több mint 100 ezer állás elvesztését eredményezhetné a szakma szerint.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antiokheiai, 2013.04.25 16:59

Örülnünk kéne, hogy Magyarország már 5 éves lemaradásban van napenergia terén, hiszen 2008-as árakhoz képest több mint 60%-os csökkenésen ment át a panelek ára, és jelenleg is úgy néz ki, hogy az árcsökkenésnek továbbra is van tere. Mint minden más terméknek, ennek is az elterjedésével összefüggésben, ahogy "konzum" termékké válik, úgy drasztikusan csökken az ára is. Ha tehát évekkel ezelőtt napelem telepítési boom lett volna Magyarországon akkor a jelenlegi bekerülési érték több, mint kétszeresét költöttük volna rá. Ezzel szemben a példaként emlegetett Csehországban épp 2009 és 2010-ben telepítették a panelek túlnyomó többségét, nem is véletlen, hogy 2011-ben felismerve, hogy mennyi pénzt dobtak ki rá, be is szüntették a panelek támogatásokból való további telepítését, ha ma tennék ugyanazt, akkor több mint kétszer ennyit telepíthetnének.

60 MW telepítését kétségesnek tekinti Kiss Ernő 2020-ig??? - épp a cseh példából kiindulva, ahol a mai árak duplájáért csak 2010-ben 1500 MW-ot telepítettek, kissé politika szagú vélemény, mint reális hozzáállás, főleg, hogy ő maga említi, hogy jelenleg 70 MW telepítésével "vár ki" a szakma. Attól félhet inkább, hogy pár év múlva már támogatás nélkül is megéri napelemet venni, és akkor már nem tud majd ezért támogatást felvenni/lenyúlni?
Tehát igen, jó úton halad az ország a megújulók terén, mert nem bukott az elmúlt években a támogatásokon, és kivárja a brüsszeli bürökrácia ámokfutásának a végét.
Szóval inkább örüljünk, hogy nem kellett a magyar fogyasztóknak a technológiai bevezetést mefizetni, de ettől függetlenül az évtized második felében az olcsóbb és hatékonyabb napelemekből már érdemes lesz bevásárolni, és a relatíve olcsó áram pozitív hatásait kihasználni.

Itt egy már fél éves, de tényszerű összefoglalás: http://napelemek.blog.hu/2012/10/13/napelem_tenyek_es_tevhitek
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2013.04.25 15:27

Ez fontos dolog lenne pedig ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html