Tényleg tehetetlen a magyar átlagember a korrupcióval szemben? - tette fel a kérdést Burai Petra, a Transparency International (TI) Magyarország kutatási igazgatója a TI témával foglalkozó kerekasztalán, miután bemutatták a szervezet globális korrupciós barométerét (a kutatás részleteiről, például arról, hogy a magyaroknak csak ötöde tenne bejelentést, ha valamilyen visszaélést tapasztalna, ide kattintva olvashat bővebben.). Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa szerint ez leginkább a tapasztalat, amit jól bizonyít a nemrég megjelent 25 év, 25 nagy átverés című könyv is. Ezekből a történetekből is kiderül ugyanis, hogy ha valakit elítéltek az általában a stróman - vélte Stumpf, aki szerint a magyar átlagember úgy látja, hogy a politikus úgyis lop és lopni is fog a jövőben is.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető, stratégiai igazgatója Hofit idézte, aki szerint "az a korrupció, amiből engem kihagynak". A helyzet azonban szerinte nem mindig volt ilyen rossz Magyarországon, ám "az elmúlt évek megtanították a magyar választóknak, hogy mindig lehet rosszabb". Szerinte hazánkban szinte államosították a korrupciót, hiszen a jogalkotást is a visszaélések szolgálatába állították, ma már olyan esetek minősülnek törvényesnek, amik korábban nem. Éppen ezért az állam nem érdekelt abban, hogy "a korrupciós történet ellen menjen".

Kapcsolódó

A magyar azért nem tesz bejelentést a korrupciós ügyekben, mert sokan tartanak attól, hogy az nem fog változást hozni, esetleg ők járnak rosszul - vélte Juhász Attila, a Political Capital megbízott igazgatója. Szerinte az elmúlt időszakból ilyen volt Horváth András volt NAV-dolgozó és Hadházy Ákos egykori fideszes politikus esete is. A szakember egy 2007-es kutatásra hivatkozva elmondta, hogy már akkor is minden politikai oldalt korruptnak tartott a lakosság, nem ez alapján döntenek a választáson.

A magyar politikai kultúra már az osztrák-magyar monarchia idején is inkább kényelmes élet elősegítéséről szólt - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Szerinte ugyanakkor a kritikák mellett meg kell említeni, hogy a NAV nagyon komoly sikereket ért el az adóelkerülés elleni küzdelemben, így pedig fehéredik a gazdaság.

Tényleg rosszabb a helyzet, mint négy éve?

Mit látnak az emberek, amit a kormány nem? - kérdezte Burai, a barométer azon adatára hivatkozva, hogy 57 százalék szerint romlott a korrupciós helyzet. Mráz szerint az adat annak köszönhető, hogy az emberek elégedetlenek a közállapotokkal, nem pedig a romlott állapotokat észlelik, ez jelenik meg a kutatásban is. Eközben viszont a saját életében nő az elégedettség - vélte a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Szerinte ha a korrupció kiemelt kérdés a politikai életben, akkor nem meglepő, hogy aki nem szimpatizál a kormánnyal, az visszamondja ezt a véleményt. Stumpf szerint ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy ez mennyire hatástalan politikai fegyver. Ezt pedig a kormány is látja - véli Juhász, aki szerint éppen ezért nem is érzik ezt nagy kockázatnak.

Juhász saját felmérésükre hivatkozva elmondta, hogy a társadalom jól érzékeli a korrupciós ügyeket, bár a bonyolultakat kevésbé: a két legnagyobb volumenű ügyet, az MNB-alapítványi pénzekről szólót, illetve a MET Zrt. ügyeit sokan nem ismerik. Bár ma már a Fideszt tartják a legtöbben a legkorruptabb pártnak, ennek politikai hatása nagyon elenyésző - értett egyet kollégáival Juhász is.

A nagyberuházások és az autópályák mindig is nagyon drágák voltak, akkor is amikor Strabag építette, akkor is amikor Simicska Lajos és akkor is, amikor a Duna Aszfalt készíti - mondta Stumpf, aki szerint ezen szereplők úgy látják, hogy ilyen ügyek miatt úgysem fog börtönben ülni senki. A fideszes törzsbázis úgy látja, hogy inkább a magyar vállalkozóhoz kerüljön, mint egy külföldi céghez, a politikának pedig az a lényeg, hogy az "egy a tábor, egy a zászló alapelv" megmaradjon.

Juhász szerint társadalmi szinten nehéz változást elérni, ebben a média szerepe meghatározó lehetne. Nem feltétlenül a botrányokra kell gondolni, hanem például az olyan anyagokra, amelyek a felesleges beruházásokra elköltött uniós pénzekről szólnak. Ezek képesek lehetnek szemléletet formálni - vélte Juhász. Stumpf ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi időben számtalan korrupciós anyag jelent meg a sajtóban (külön kiemelte az Index összefoglalóját Rogán Antalról és az úgynevezett "táskás emberéről"), véleménye szerint ezeket a cikkeket az ügyészségeken dolgozóknak is el kellene olvasniuk.