Az állam szervezetei mára két energetikai területen meghatározó szolgáltatók lettek. A lakossági földgázpiacon 3,4 millió háztartást látnak el, egyedüli szereplőként. A villamosenergia-szektorban pedig a Démász megvásárlása révén országos jogosultságot szereztek. Ettől még nem mindenhol az állam a szolgáltató, de meg van mindenki számára az a lehetőség, hogy velük szerződjön.

Ez azt is jelenti, hogy az államnak már nem kell figyelemmel lenni a külföldi tulajdonú nagyvállalatokra, ha a két területen további rezsicsökkentést akar végigvinni. Igazából eddig sem kellett, elegendő a saját vállalatainak pénzügyi mérlegének terhére meglépni a csökkentést - állapította meg a Policy Agenda (PA) elemzése.

Kapcsolódó

Már más a helyzet

Ez idáig az Orbán-kormány nem ment tovább az árak mérséklésében. Ha politikai kezdeményezést akart felmutatni, akkor inkább a rezsicsökkentés "Brüsszeltől történő megvédéséről" beszélt vagy akár a nemzeti konzultáció részévé tette a témát.

A kormányzat számára a korábban vártakhoz képest, - ahogy tulajdonosi pozícióba került a földgáz- és villamos energia szolgáltatásban, - már a pénzügyi szempontok kezdtek érvényesülni, és nem a politikai logika. Azaz már kevesebb szó esik a szolgáltatás árának mérsékléséről.

A kormánypárt egyik politikai ismérve, hogy nem szeret kényszer hatására cselekedni. A rezsicsökkentés kapcsán az MSZP frakciója nyolc törvényjavaslatot nyújtott be ebben a ciklusban a parlamenthez. Ebből kettőt a bizottság nem engedett általános vitára, míg öt esetében a parlament plenáris ülése szavazta le a napirendre kerülését. Egy törvényjavaslat még folyamatban van. A korábbi rezsicsökkentésekhez képest az ellenzéki párt nem mindenkire javasolt azonos százalékú csökkentést, hanem a fogyasztás szerkezete (átlagot elérő fogyasztók, és átlag feletti fogyasztók) alapján differenciálná az árak mérséklését.

A korábbi kormányzati logikából nyilvánvaló volt, hogy nem akarnak engedni az ellenzéki párt követelésének. Ezért inkább háttérbe szorult a rezsicsökkentés kérdése - vélik az elemzők.

Jön a szociális rezsicsökkentés?

A kormánypárti sajtóban a közelmúltban előkerült, hogy a választások előtt mégis várható valamilyen rezsicsökkentés. Ez a szociálisan nehéz helyzetben lévőkre vonatkozna; valamilyen szociális tarifa, vagy rezsiutalvány formájában.

A sajtóban megjelent híreket nem erősítette meg a kormány, ezért nem tudható még, hogy a hír csak félreértésen alapul, vagy a közvéleményt akarják tesztelni.

Ugyanakkor meglepő lenne, ha a Fidesz változtatna eddigi társadalompolitikáján. Annak ugyanis nem volt része a célzott segítségnyújtás (rászorultsági alapon)

- vélik a PA elemzői.

Sok korábbi lépés - így az egykulcsos adórendszer, az alacsony keresetűek megszűnt adómentessége, a korábbi rezsicsökkentések, a családi adókedvezmény rendszere, a megszüntetett rendszeres szociális segély intézménye, nyugdíjasoknak adott Erzsébet-utalvány - ugyanis mind azt jelzi, hogy a kormány fókuszában az általa elképzelt középosztály van.

Így minden olyan ötlet, amely a társadalom egy jövedelmi szempontból hátrányos helyzetű rétegének ad segítséget a rezsiköltség befizetésére, nem áll összhangban a kormány eddigi politikájával. Ha pedig egy ilyen lépés úgy tűnne, mint amit az MSZP kényszerített ki, akkor a Fidesz számára biztosan kerülendő egy szociális alapú rezsicsökkentés, vagy támogatási rendszer.

Ugyanakkor a több mint 100 milliárd forintért létrejött nemzeti közműszolgáltató politikai hatékonysága még mindig kérdéses. A PA szakértői szerint a 2018-as kampány során ez egy komoly támadási felület lehet a kormánnyal szemben. Az ellenzék ugyanis érvelhet azzal, hogy ha ennyi pénzt, - akár utalvány formájában - szétosztanak a háztartások között az valódi segítséget jelentett volna.

Miközben háztartási energiára egy kéttagú család átlagosan 21,8 ezer forintot költött havonta tavaly, a nemzeti közműszolgáltatóra ugyanennek a családnak az adóbefizetéseiből 28 ezer forint ment el. Természetesen ez csak egyszeri összeg, de politikailag abszolút támadhatóvá teszi ezt a projektet - olvasható az elemzésben.

Címlapkép forrása: Shutterstock.