A belső égésű motor ugyan a 2020-as évek végéig megőrzi dominanciáját a gépkocsikban, hosszú távon azonban az elektromos meghajtásé a jövő − jelentette ki  Rolf Bulander, a Bosch Gasoline Systems elnöke a társaság Németországban tartott járműtechnikai tájékoztatóján. A 2020-ra jósolt, összesen 104 millió új gyártású járműből a Bosch várakozása szerint mintegy hárommillió lesz elektromos vagy plug-in hibrid jármű, a hibridek száma pedig hatmillió körül alakulhat. Az elektromos meghajtás aránya 2025-től emelkedhet olyan arányban, hogy a pusztán belső égésű motorral szerelt járművek számában jelentős visszaesés következhessen be.

A cég várakozásai szerint 2020-ban egy elektromos jármű 45 százalékkal kerülhet többe a vele összevethető, belső égésű motorral szerelt változatnál (jelenleg az arány több száz százalék). A belső égésű motor háromezer eurós költségének megtakarításával az elektromos hajtáslánc nyolcezres többlete áll szemben − utóbbi háromnegyed részét pedig az akkumulátorok adják. A jövőben az ár lesz a kulcstényező abban, hogy az autóvásárlók elfogadják-e az elektromos meghajtást − hangsúlyozta Bulander.

 

Újonnan gyártott járművek hajtásláncainak megoszlása (millió darab)
ElektromosHibridMás (FlexFuel,Összes
és plug-in hibridCNG, LPG)új gyártás
20100,031,26,671
2020*3610,2104
*becslés
Forrás: Bosch

Az elektromos autózásnál a figyelem középpontjában az olajár alakulása, a törvényi követelmények − például az EU és Kína szén-dioxid-kibocsátási céljai − állnak. A tapasztalatok szerint az árammal hajtott járműveknek kedvez a vásárlói tudatosság változása is, a döntéseknél ugyanis a fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre inkább előtérbe kerül. A technológia fejlődése mellett mind több országban nemzeti ösztönző programok indulnak az elektromos járművek térhódításának elősegítésére. A Bosch az elektromos meghajtáshoz szükséges technológiák fejlesztésén kívül megkezdte az ehhez szükséges rendszerek gyártását is. A hibrid járművekbe szánt elektromos motorok mellett a Daimlerrel közösen alapított cég elektromos járművekbe erőforrásokat fejleszt és gyárt − utóbbiak a jövő évtől a Mercedes-Benz és a Smart elektromos modelljeit hajtják majd.

Az elektromos meghajtás új üzleti lehetőségeket nyit a vállalat számára, ugyanakkor csak abban az esetben van értelme a technológiának, ha a felhasznált energia megújuló forrásból származik − foglalta össze Bulander. Üzleti szempontból fontos lehet a töltési infrastruktúra kialakításában mind az akkumulátorok töltése, mind a számlázás, illetve a végfelhasználó és a szolgáltató közötti kapcsolat megteremtése.

A Bosch jelenleg két full hibrid koncepciót fejleszt, amelyek lehetővé teszik, hogy a járművek rövidebb távon tisztán elektromos meghajtással közlekedjenek (a párhuzamos, illetve az úgynevezett axle-split hibrid). A két megoldás a belső égésű motorok alkalmazását támogatja rásegítő funkció gyanánt − ami azt jelenti, hogy a jövőben mind a benzines, mind a dízelmotorok kisebbek lehetnek. Ez a rendszer 25-30 százalékkal is csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást.

A vállalat érdekeltségébe tartozó, lítiumion-technológiával foglalkozó SB iMotive 2013-ra 12 autógyártó 20 projektjéhez kezdi meg alkatrészek sorozatgyártását. A társaság 2015-re négy gigawattórára növeli éves cellagyártási kapacitását, a mennyiség 180 ezer elektromos jármű számára elegendő. Bulander szerint négy év múlva a 35 kilowattórás akkumulátorok már 200 kilométeres hatótávolságot biztosítanak majd, legalább 12 éves időtartam mellett. Mindezek ellenére a jövőben is az akkumulátorok jelentik majd az elektromos és hibrid gépkocsik többletköltségeinek jelentős részét, bár a 2015-re tervezett 350 eurós kilowattóránkénti ár 2020-ra 250 euróra eshet − a berendezések darabonként így is 6−12 ezer euróval növelik az autók árát. A teljesen elektromos autóhoz vezető úton jelenthet köztes megoldást az úgynevezett plug-in hibrid. Ennek lényege, hogy az otthon is tölthető akkumulátorral kisebb hatótávval elektromos meghajtással közlekedhetnek az autók, nagyobb távolságokra pedig a belső égésű motort használhatják. A hibrid technológia többletköltsége a hagyományos járművekhez képest 10 százalék körül alakul Bulander szerint.