Mikor lesz Magyarországon négynapos munkahét?

Külföldön egyre több cég próbálkozik meg a négynapos munkahéttel. A módszernek számtalan élő példája működik, ám itthon, hiába adottak a törvényi lehetőségek, egyelőre nem kapkodnak utána a vállalkozások.
Dzindzisz Sztefan, 2016. november 14. hétfő, 07:14

Biztosan Ön is eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha nem kellene heti ötször bejárni a munkahelyére, hanem mondjuk minden pénteken szabad lenne. A négynapos munkahét gondolata nem újdonság: egyes kutatócsoportok már az 1970-es években tanulmányozták annak hatásait, de azóta is több kutatás foglalkozott a témával: egy 1998-as felmérés szerint például jelentősen nő a dolgozói elégedettség ennek hatására, egy 2008-as brit egyetemi kutatás szerint pedig a megkérdezettek négyötödének tetszik az elgondolás.

Az ilyen felméréseken felbuzdult egyesült államokbeli Utah állam például odáig jutott 2008-ban, hogy az állami szférában dolgozóknak előírták a négynapos munkahetet, mondván ezáltal nemcsak az energiaköltségeken tudnának spórolni, de a kisebb forgalom miatt javíthatnák a levegő minőségét, ráadásul így könnyebb lesz megtartani az értékes munkaerőt és megtalálni az újakat. A program egy ideig működött, ám 2011-ben bezárták, mert a kitűzött célokat nem sikerült elérni. A visszaállás ugyanakkor nem volt könnyű, hiszen a dolgozók megszokták a négynapos munkahetet, így pedig a pénteki napra sokan második állást vállaltak, vagy önkénteskedtek, a visszaállással pedig újra kellett tervezniük életüket.

Az utahi példánál fontos kiemelni, hogy a dolgozók nem szimplán kaptak egy szabadnapot, hanem a maradék négy napokon az addig 8 helyett 10 órát kellett dolgozniuk. Ezt a gyakorlatot több cég is kipróbálta az utóbbi időben, mondván ezáltal spórolni tudnak bizonyos költségeken - a plusz szabadnapon például nem kell fűtést, világítást fizetni -, de emellett az ingázás csökkentésével is kevesebb dolgozónak kell költségtérítést fizetni.

A munkaidő egyötödében úgysem dolgozunk

Ez azonban csak az egyik irány, mások például teljesen kiadják a szabadnapot, ám annyit kérnek, hogy a plusz szabadidőt a dolgozó saját képzésére fordítsa. Ez nem meglepő Tóth Gergő, a HR Fest és a Brain Bar társalapítója szerint, hiszen egyre gyorsabban alakul át a világ, olyannyira felpörgött a technológiai fejlődés, hogy az minden céget sarokba szorít, kihívások elé állít. Emellett a dolgozók igényei is kezdenek átalakulni: egyre gyakrabban fordul elő, hogy bár valaki szereti a munkáját, a munkahelyére nem szívesen jár be. "Egész nap egy irodában kell ülnöd, meetingeken kell részt venned, ráadásul az sem biztos, hogy minden munkatársaddal jól kijössz. Magyarán egyre többen érzik úgy, hogy olyan eszközökkel kell dolgozniuk, amiket nem szeretnek" - vélte Tóth. Ilyen lehet az is, amikor egy olyan munkatársat is rákényszerítenek az öltöny viselésére, aki egész nap a számítógép előtt ül és soha nem találkozik ügyféllel.

Ráadásul a mai felgyorsult világban egyre könnyebb új állást találni, így a cégeknek jobban oda kell figyelniük Tóth szerint arra, hogy hogyan elégítsék ki a megtartani kívánt dolgozóik igényeit. "A flexibilis hozzáállás a munkáltató oldaláról nagyon fontos. Én például a teraszomon szeretek dolgozni, míg gondolkodni kutyasétáltatás közben. Így is dolgozom a legtöbbször, miközben öt éve ezt még nem tekintették munkának, csak azt nézték, hogy valaki rövid gatyában fekszik a napon, hiába van laptop is az ölében" - mondta Tóth. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a négynapos munkahét nem csodafegyver, véleménye szerint a legfontosabb az igények felmérése, és a legjobb közös nevező megtalálása.

Tóth Gergő: Az is munka, ha az erkélyen feltett lábban dolgozunk

Szerinte az ilyen problémákra is megoldás lehet a négynapos munkahét, azonban egyből hangsúlyozta, hogy e során nem plusz szabadnapról beszélünk, hanem arról, hogy a dolgozó kapna egy plusz napot, amikor fejlődhet, tanulhat, azaz professzionális értelemben foglalkozhat magával. Ez nem elvetendő Tóth szerint: a felmérések szerint ugyanis a dolgozók idejük 20 százalékát amúgy sem munkával töltik a munkahelyen, így ügyesebben is lehetne hasznosítani ezt az időt. Az egyik Google-dolgozó például az ilyen szabadidejében készítette el a Gmailt, mivel szüksége volt egy jó e-mail rendszerre, hogy vissza tudja követnie az ügyes-bajos dolgait. A másik példa a Google Adwords, amely ugyancsak egy dolgozó mellékprojektjeként indult, ma meg már 10 milliárd dolláros éves bevételt hoz a cégnek.

Egyelőre inkább ledolgoztatják a szabadnapot

A cégek többsége azonban egyelőre nem ebbe az irányba halad: aki kiadja a heti harmadik szabadnapot, az általában elvárja, hogy a dolgozói a többi napon behozzák az elmaradást. A fő kérdés Daniel S. Hamermesh a texasi egyetem professzora szerint, hogy miért is akarja bárki bevezetni a négynapos munkahetet: csökkenteni akarja a költségeit? Több szabadidőt akar adni a dolgozóinak? Erre ugyanis vannak más módszerek is, például több szabadság kiadása. Szerinte a négynapos munkahét csak akkor működhet, ha azt kiválóan koordinálják a vezetők, mivel könnyen előfordulhat, hogy az emberek egyszerűen unatkoznak a 10 órás munkanap végén, aminek a termelékenység látja kárát.

A dolgozók nem akarnak négynapos munkahetet - véli Kenneth Matos, a New York-i nonprofit Families and Work Institute kutatója. Szerinte sokkal inkább rugalmas időbeosztást akarnak, hiszen azt senki sem szeretné, hogy belenézzen a gyermeke szemébe és azt mondja, hogy azért nem tudok elmenni a meccsedre, mert dolgoznom kell. Ravin Jesuthasan, a Towers Watson tanácsadó céget igazgató szakember szerint viszont lehet értelme a négynapos munkahétnek, hiszen ezáltal a dolgozók a hosszabb hétvége után jobban feltöltődve jönnek be dolgozni, amivel nőhet a termelékenységük.

Van, aki a két módszer egyesíti. Ilyen az egyesült államokbeli Schwartz & Schwartz könyvelőcéget működtető Andrew Schwartz. Az adózási szezonban, ami decembertől áprilisig tart, a dolgozók heti hat napot dolgoznak, háromszor 12 órát, majd háromszor 8 órát. Ezen kívül az év hátralévő részében viszont csak négy napot kell dolgozniuk, azt is 8 órában. A módszer már évek óta sikerrel működik, még ha néha jobban oda kell figyelni arra, hogy mindent elintézzenek a 32 órás munkahéten is - mondja Schwartz.

Persze a kérdéssel nemcsak a kisvállalatok foglalkoznak, hanem a nagyok, így az Amazon, Google és Deloitte is. Az Amazon például augusztusban jelentette be, hogy megpróbálkozik azzal a módszerrel, hogy bizonyos dolgozóinak 30 órás munkahetet ajánl fel a fizetésük 75 százalékáért. Hogy ezt elfogadják-e, az a dolgozókon múlik.

Túlhajszolják a dolgozókat?

A matek kijön: elvileg teljesen mindegy, hogy ötször dolgozunk 8 órát, vagy négyszer 10-et. A gond, hogy a különböző egészségügyi problémák, legyen szó fáradtságról, stresszről, sokkal könnyebben kijönnek, ha hosszabban dolgozunk, mintha többször keveset - mondja Allard Dembe, az ohioi egyetem közegészségüggyel foglalkozó professzora.

A 10 órás munkanap végén - hiába a heti plusz egy pihenőnap - jelentősen megnő a hibázás lehetősége. Egy felmérés szerint például a nagyobb napi munkaidővel rendelkező gyáripari munkások körében 37 százalékkal több volt a baleset. A kockázat pedig 61 százalékkal nagyobb azoknál, akik túlórát vállalnak. Rossz hír, hogy a naponta hosszabb időt dolgozóknak egyéb egészségügyi problémákkal is kell küzdeniük, mint a krónikus betegségek. Azok a nők például, akik napi 12 órát dolgoznak, háromszor gyakrabban szenvednek szívinfarktustól, ráktól, cukorbetegségtől és kétszer gyakrabban asztmától, mint a napi 8 órát dolgozó társaik.


Reuters

Éppen ezért Dembe arra hívja fel a figyelmet, hogy azoknál a dolgozóknál, akik túl vannak terhelve, ez komoly problémákat okozhat - hiszen ők a maradék négy napot még jobban meg fogják nyomni, amibe könnyen belerokkanhatnak. Ráadásul a megnövelt munkaidő a családi életre is kihatással lehet: amennyiben például naponta egy órával korábban jár be és ennyivel is később végez a szülő, akkor az igen jelentősen lecsökkentheti a korán fekvő gyerekkel együtt tölthető idő mennyiségét.

Az emberek többsége napi 4-5 órányi koncentrált munkára képes, ezután már jelentősen csökken a minőség, sőt, van, hogy szenvedésbe megy át - véli K. Anders Ericsson munkapszichológus. A "Meddig kell még itt ülnöm?" - kérdés például már valószínűleg Ön is feltette már magában a munkahelyén. Ericsson szerint amennyiben ezeken a jobban megnyomott órákon kívül próbáljuk őket nagyobb munkabírásra bírni, úgy félő, hogy annak negatív következményei lesznek, például rossz szokások alakulhatnak ki. Márpedig ezen rossz szokásokat a termelékeny óráikban is gyakorolni fogják, ezzel pedig az a hatékonyság csökken, sőt így akár a rövidebb munkahetek is kárba mehetnek.

Embertelen a mostani munkaidő-mennyiség?

Persze van, akinek bejön a rövidített munkahét: az amerikai technológiai oktatással foglalkozó Treehouse, például 2006-ban vezette be a 32 órás munkahetet és azóta is alkalmazza. Ryan Carson vezető szerint ugyanis a dolgozói jóval boldogabbak és termelékenyebbek azóta. Az ötlet onnan jött, hogy Carson szerint egyébként a 40 órás munkahét már-már embertelen megterhelést jelent a dolgozóknak. "Ez nem arról szól, hogy több időt tölthessen a családdal, több szabadideje legyen, vagy kevesebb munkaideje, hanem, hogy jóval kiegyensúlyozottabb élete legyen" - mondta a cégvezető.

Hasonló történt 2013-ban a webfejlesztő Reusser Design-nál is, ahol megnövekedett óraszámmal pótolják a szabad pénteket. "Sosem hinné az eredményeinket" - mondta a CNN-nek még tavaly Nate Reusser, a cég vezetője. Szerinte az efféle céges politika arra motiválja a dolgozókat, hogy keményebben dolgozzanak, ugyanúgy, ahogy néhányan felpörögnek a szabadság előtti utolsó napokban, hogy még befejezhessék azt a projektet, amin éppen dolgoztak.

Mikorra várható a hazai elterjedés?

Az ügyben megkérdeztünk a nemzetgazdasági tárcát is, hogy megtudjuk, mi a véleményük a négynapos munkahétről, támogatnák-e a terjedését, illetve, hogy el tudják-e képzelni, hogy például 10 év múlva általános lesz ennek elterjedtsége.

Válaszában az NGM meglehetősen diplomatikusan fogalmazott: "A négynapos munkahét alkalmazására a munka törvénykönyve jelenleg is lehetőséget biztosít. A munkáltató a működési rendjére figyelemmel kialakíthatja a négynapos munkahetet. A munkarendet meghatározhatja úgy, hogy a hét négy munkanapjára oszt be munkaidőt, ha az megfelel működési sajátosságainak és biztosítja számára a hatékony működést. Nincs akadálya annak sem, hogy az általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással a munkáltató például a heti négyszer tíz órát beossza munkaidő-keretben vagy elszámolási időszakban. A hatályos szabályozás ösztönöz a munkaidő rugalmas megszervezésére, továbbá megfelelő kereteket biztosít a négynapos munkahét kialakításához, így a kormány részéről külön intézkedés nem indokolt."

Sokat tehát nem tudtunk meg, mindössze annyit, hogy a lehetőség a hazai cégek előtt is adott. Egyelőre azonban nem kapkodnak a lehetőség után, bár manapság már lehet ellenkező példákat hallani. Nemrég írta meg például a Napi.hu, hogy az Euronics áruházaiban heti négy napot dolgoznak az eladók, napi tíz órában. Ugyanakkor ennek meglehetősen egyszerű az oka: minden üzlet tíz órán keresztül van nyitva egy nap során és csak egy műszakrend létezik. Ugyancsak négynapos a munkahét a Media Markt magyarországi áruházaiban, rugalmas, egy hónappal előre meghatározott munkabeosztás mellett, de a napi 10, egyes helyeken 11-12 órát itt is le kell dolgozni.

Tóth szerint várhatóan egyre több cég nyit majd ebbe az irányba és nem feltétlenül csak a nagycégekre kell gondolni. Minél kisebb a cég ugyanis, annál könnyebb a dolgozókat egy irányba tartani. Persze az más kérdés, hogy például egy autószerelőnél van-e értelme a négynapos munkahétnek, ám Tóth állítja: idővel egyre több cég lesz rákényszerítve a változásra, ugyanakkor a lehetőséggel az alkalmazottnak is élnie kell. A kérdés a legegyszerűbben úgy hidalható át, ha a flexibilis munkáltatói hozzáállással egy proaktív-támogató munkavállalói attitűd találkozik, így mindkét fél profitál. A cég ugyanis nem veszíthet a dolgozói teljesítményéből, így a több szabadidő valahol több munkával is jár.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarTosPista, 2016.11.14 11:33

Ezzel kár foglalkozni egy komoly újságírónak, lapnak.
Ilyen sohasem lesz, mivel a 6+2-es munkarend sem elég már a cégeknek, mivel abban is túlóráztatják a melóst.
A 6+2 azt jelenti, hogy min 13 nappal többet dolgozik 1 évben. Pedig a törvény szerint a 6+2-ben dolgozót nem lehetne túlóráztatni.
Ez pont ugyanaz a felesleges szószaporítás, mint a folyton visszatérő távmunka. Az sem lesz soha, csak pár arra alkalmas cégnél. Kiadók, webfejlesztők, bérszámfejtők.
A 4 napos is csak pár cégnél elképzelhető, éppen ezért feleslegesen ezen rugózni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html