A kormány idei döntéseiből is jól látható, hogy a tartalékot − vagy új nevén a rendkívüli kormányzati intézkedések sort − nem vésztartalékként használja a kabinet, vagyis nem igazán a rendkívüli intézkedésekre tartogatja. Az elmúlt négy hónapban elköltött 24,5 milliárd forintból alig egymilliárd az a kiadás, ami nem előre látható rendkívüli tételnek számít. A 2011-ben elfogadott új államháztartási törvény a korábbi jogszabállyal szemben megengedi, hogy a kormány bármire felhasználja a tartalékot, az 1992-ben elfogadott jogszabályelőd szerint csak az előre nem látható kiadásokra lehetett azt fordítani, bár e szabályt egyetlen kormánynak sem sikerült betartania az elmúlt húsz évben.

A Maliba kiküldendő békefenntartó katonák 555 millió forintba, a Felvidék templomait bemutató könyv támogatása 23 millióba került, a 2021-es úszó Európa-bajnokság pályázati anyagának elkészítéséhez pedig az úszószövetség 80 millió forintot kapott, igaz, a pénz egy részét a székházfelújításra is költheti a szövetség, ami már vitatható.

Több kormányzati döntés azonban előrelátóbb költségvetési tervezéssel megoldható lett volna, nehezen hihető például, hogy a tankönyvforgalmazás állami monopóliumába helyezett Könyvtárellátó Nonprofit Kft. idén szembesült azzal, hogy a pluszfeladataihoz 354 millió forint tőkeemelésre lesz szükség, hiszen a szektor államosítását kimondó törvényt tavaly fogadta el a parlament. A nagyobb, milliárdos összegek jellemzően évek óta tervezett beruházásokra vagy fejlesztésekre mentek, a tartalékból finanszírozzák többek közt a Fradi-stadion építését, e célra 6,9 milliárd forintot szavazott meg a kormány.

A tervezés másik gyenge pontja a kormányablakok és kormányhivatalok kialakítása, csak idén a tartalékból 5,7 milliárd forintot különítettek el ilyen célra, ahelyett hogy azt a költségvetésbe tervezték volna (így azonban mód lett volna ellenzéki kérdésekre a költségvetési vitában). A kormányablakok ügye azért is sajátos, mert az e célt szolgáló első kétmilliárd forintot már január 4-én megszavazta a kormány. Hasonlóan érthetetlen a Magyar Turizmus Zrt. marketingköltségeire − február elsején − megszavazott 1,2 milliárd forint. A korábbi években az MT működési költségeit a turisztikai előirányzatból finanszírozták.

Kiemelt kormányzati cél a templomépítés és -felújítás, eddig két esetben összesen 2,9 milliárd forint jutott a tartalékból ilyen fejlesztésre. A legutóbbi döntésekkel pedig 360 millió forintból megalakult − a Miniszterelnökségen belül − a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, illetve 1,5 milliárd forintot kapott az állami felszámolás alatt álló Mal Zrt., hogy helytállhasson a vörösiszap-katasztrófa miatt ellene folyó hatósági ügyekben.

Költések a kormányzati tartalékból (milliárd forint)
milliárd forintProgram
Január 4.2,0Veszprémi járási hivatal kialakítása
Január 25.3,0Miskolc "digitális közösség" fejlesztése
Január 30.0,2Városliget múzeumi negyed tervezése
Február 11,2Magyar Turizmus Zrt. marketingkiadásaira
Január 30.6,9Ferencvárosi stadion építése
Február 211,0Templomépítésre
Március 70,6Mali rendteremtés
Március 81,9Debreceni református oktatás-nevelési központra
Március 80,4Könyvtárellátó Nonprofit kft. tőkeemelés
Március 140,0Budapest Mucis Center támogatása
Március 26.0,2Kozma utcai zsidó temető felújítása
Március 280,6Mafilm támogatása
Március 290,5II. Rákóczi F. Kárpátaljai Főiskola támogatása
Április 5.0,2Szépművészeti Múzeum felújítása
Április 5.0,0Felvidék temploma könyv
Március 283,7Kormányablakok kialakítása
Április 11.0,12021-es Úszó Eb és székház
Április 230,1Bevándorlási Hivatal és SOTE költöztetése
Április 23.0,4Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet alapítására
Április 23.1,5Mal Zrt. támogatása
Forrás: Magyar Közlönyök