Az elmúlt évben javult a hazai közúti baleseti statisztika, amiben jelentős szerepet játszottak az utolsó három hónap kedvező adatai. 2012 IV. negyedévében 10 százalékkal történ kevesebb személysérüléses közúti közlekedési baleset, mint az előző év azonos időszakában - derül ki a KSH frissen publikált adataiból. Kimenetelük is kevésbé volt súlyos: 23 százalékkal kevesebben, 163-an vesztették életüket, a súlyos és könnyű sérüléssel járó balesetek száma 6, illetve 11 százalékkal csökkent. Az év egészét tekintve a csökkenés mérsékeltebb - mégpedig az első két negyedév rosszabb statisztikái miatt -, 4 százalékkal kevesebb halálos, súlyos és könnyű sérüléses baleset történt közútjainkon, mint 2011-ben. Ezzel együtt is naponta átlagosan közel ketten veszítik életüket az utakon: tavaly 605-en haltak meg a 2011-es 638 után. Összehasonlításul: 2001-ben még kétszer ekkora volt a halálos áldozatok száma.

A baleseti helyzet javulása hosszú éveken át tartó romló tendencia után 2008-ban kezdődött meg igazán, alapvetően a büntetési tételek emelésének, a pontrendszer korszerűsítésének, a tulajdonosi (közismert nevén objektív) felelősség bevezetésének és a zéró tolerancia meghirdetésének köszönhetően - kommentálta korábban a fejleményeket Prof. Dr. Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai tagozatának kutató professzora, egyetemi tanár. A javuláshoz a válság hatásai is hozzájárultak, hiszen a jövedelmek csökkenése, a munkanélküliség növekedése (és nem mellesleg az üzemanyagárak növekedése - a szerk.) mérsékelte a közúti forgalmat, márpedig a kisebb forgalom kevesebb balesetet is jelent.  A szakember mindemellett úgy véli, a gépjárműtechnika fejlődése szintén jelentősen javítja a helyzetet, a korszerű gépkocsikban kevésbé súlyos következményekkel "úszható meg" egy-egy baleset.

A kevesebb közúti baleset kisebb kiesést jelent a társadalom számára is. A veszteségérték meghatározásakor a termelés - időleges vagy végleges - kiesését, az okozott tárgyi és környezeti kárt, a baleset miatt keletkezett forgalmi torlódás okozta veszteséget (a dugóban elvesztegetett időt és a magasabb üzemanyagfogyasztást), a mentés, a kórházi ellátás, a temetés költségeit, a kifizetett táppénzt, a műszaki mentés, a rendőri, a bírósági és az ügyészi tevékenység költségeit veszik számba. Ezek jól kalkulálható, becsülhető értékek, de a teljes kárhoz hozzá tartozik az elveszett vagy csökkent életminőség is. Ez utóbbit ún. fizetési hajlandóság módszerével értékelik. Ezzel együtt számolva egy közúti baleseti halál mintegy 250-260 millió forint veszteséget jelent a társadalom számára a KTI számításai szerint.

A KTI korábbi tanulmánya szerint az ország egésze 2008-ban 469,2 milliárd forint társadalmi-gazdasági veszteséget szenvedett el a közúti balesetek miatt. Ez az összeg három nagy csoportra osztható: 42-43 százalékot tesz ki a termeléskiesés, a biztosítók által térített tárgyi kár aránya 23-24 százalék, a lakossági és munkaadói kiadás súlya pedig 24 százalék. A veszteségelemeket vizsgálva a legnagyobb súllyal a balesetek által okozott tárgyi kár szerepel (43,5 százalék), majd a közúti torlódás, időkiesés (24,9 százalék) és a halálozás miatti emberitőke-veszteség következik (22,7 százalék). A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozta: a balesetek által okozott társadalmi-gazdasági veszteségérték egyetlen haszna a balesetmegelőzési intézkedések gazdasági hatékonyságának megítélésében van.