Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a cégvezető akár a magánvagyonával is felelhet a döntéseiért - emelte ki Soós Andrea Klára, a BWSP Gobert and Partners munkajogi és perjogi partnere. Meglesz a lehetőség arra, hogy gyakorlatilag bármilyen vezetői döntést meg lehessen támadni. Ide tartozik az is, hogy ha valamilyen káresemény történik, akkor azt úgy tekintik, mintha a cégvezető megszegett volna egy szerződést.

Természetesen mentesülni is lehet a felelősségre vonás alól: ilyen ha a kárt az ellenőrzési körén kívül eső, és a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, illetve ha annak elhárítása, elkerülése nem elvárható - emelte ki Soós.

A kkv-k pánikolnak

Nagyban nem fogja befolyásolni a döntéshozatalt az új jogszabály - vélte Németh Attila, a Patika Management Kft. ügyvezető igazgatója. Keller Tibor, a Keller Consult Kft. ügyvezető igazgatója szerint más a helyzet a kkv-szektorban, ahol "nagy a pánik", hiszen a médiában gyakran lehetett hallani a változást, és gyakran kérdezték tőlük, mit kell tenni. A válasz: amit eddig is kellett volna tenni - emelte ki Keller, aki szerint jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az adminisztrációra. Eddig az volt a jellemző, hogy csupán egy adóellenőrzéskor tették naprakésszé a könyvelést, ez pedig tovább nem lesz tartható.

Mi annyira átlátszóak vagyunk, hogy még a termékeink is azok - nyitott Finta Ferenc, a Guardian Orosháza Kft. ügyvezető igazgatója. A törvénnyel azt akarják elérni, hogy aki a kárt okozta, az fizesse ki, a kérdés, hogy ezzel meg lesz-e oldva a probléma, vagy megmaradnak a kiskapuk. Szerinte a változás olyan trendeket is erősíthet, miszerint egyre több nincstelen kerül vezető pozícióba, vagy pedig hirtelen eltűnnek a cégvezetők vagyonai. A másik oldalon pedig nehezedik az élete a tisztességesen játszóknak, hiszen több energiát fognak fordítani a károk csökkentésére.

Könnyebb lesz pert indítani

Finta egy személyes példát felhozva elmondta, hogy őt egyszer azért perelték be Olaszországban, mert valaki rákönyökölt egy üveglapra, az betört és sebesülést okozott. Ilyen perekre itthon is számítani kell - vélte a szakember, aki szerint az ilyen bírósági eljárások elvonják az ügyvezetők figyelmét. Amíg a törvényhez nincsen értelmezés, addig mindenki meg fogja próbálni a lehetőségek határait.

Eddig is voltak ilyen perek, mostantól azonban még könnyebb lesz elindítani, főképp, hogy sérelemdíj bevezetésével nem is kell konkrét kárnak bekövetkeznie - tette hozzá Soós Andrea klára. A sérelemdíj egy tipikus példája: egy londoni vasutastól másfél millió fontot pereltek, mert egy utasnak azt mondta, hogy csúnya a nyakkendője. Ez ugyanakkor nem egy kirívó dolog, számos másik országban is létezik hasonló szabályozás - tette hozzá Finta.