Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő ("rezsibiztos") napokban tett megjegyzése, amelyben több bírói ítélet jogosságát kétségbe vonta, meglehetősen kiverte a biztosítékot az igazságszolgáltatásban. A képviselő, mint emlékezetes, bejelentette: a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban, és ha indokolt, a vizsgálatok után törvénymódosításra is sor kerülhet. Ezt az igazságszolgáltatás vezetői és szereplői fenyegetésként értelmezték, amely nagy nyilatkozati lavinát indított: megszólalt Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Darák Péter a Kúria elnöke és tiltakozott a Magyar Bírói Egyesület is.

A Magyar Bírói Egyesület hétfőn közleményben szólította fel a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és a közélet szereplőit, hogy tartózkodjanak a bíróságok és felsőbb bírósági döntések befolyásolására alkalmas nyilatkozatoktól. A bíróságok ítélkező munkájáról alkotott vélemény csak akkor felel meg a hatalommegosztás és a bírói függetlenség alaptörvényi követelményének, ha az tényszerű, tárgyilagos és szakszerű - hangsúlyozta a szervezet, amely szerint a politikusi nyilatkozat tartalma önmagában sérti a Magyarország alaptörvényében deklarált bírói függetlenséget, és alkalmas arra, hogy nyomást gyakoroljon az igazságszolgáltatásban részt vevő szervekre, így a bíróságokra is.

Darák Péter, a Kúria elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.

Handó Tünde, az OBH elnöke pedig azt kérte valamennyi hatalmi ág képviselőitől, hogy "tartsák tiszteletben a bírók függetlenségét és bízzanak a bírói felelősségben". Az alaptörvény kimondja, hogy "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók" - hangsúlyozta.

Már komolyabb fórumokon is aggódtak

Magyarország bírói függetlensége miatt már komolyabb, nemzetközi fórumokon is aggódtak. Tavaly év végén a Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete (IBAHRI) mutatott be szakmai közönség előtt egy jelentést a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy a Magyarország hatalmon lévő kormányának első hivatali ideje alatt megvalósított jelentős jogalkotási reformok következtében a jogállami garanciák továbbra is gyenge lábon állnak.

A jelentés emlékeztet arra, hogy 2010-ben Magyarország újonnan megválasztott kormánya olyan jogi reformprogramot indított el, amely átformálta az ország alkotmányát és az igazságszolgáltatást irányító intézmények kialakítását. A törvények hatálya és bevezetésük gyorsasága a kormányzati hatalom első éveiben belföldön és nemzetközileg is
riadalmat keltett, mivel a megfigyelők ezt az igazságszolgáltatási apparátus fölötti politikai ellenőrzés gyakorlására irányuló kísérletként értelmezték.

Annak ellenére, hogy az igazságszolgáltatást szabályozó jogi keretben említésre méltó javulások következtek be a korábbi, 2012-es jelentéshez képest, a végrehajtott igazságszolgáltatási reformoknak nem sikerült megerősíteniük az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállam által nyújtott védelmeket - mutatott rá Helena Kennedy QC bárónő, az IBAHRI társelnöke a szervezet közleménye szerint.

A jelentés szerint az elmúlt években a polgárjogi tér zsugorodásának jelei mutatkoztak Magyarországon. Komoly visszalépésnek számított, amikor mérsékelték az állampolgárok lehetőségét, hogy közvetlenül fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz alkotmányos jogaik érvényesítése érdekében, mint ahogy az Alkotmánybíróság azon alapvető szerepének az elvétele is az volt, hogy az országgyűlési többség hatásköre felett elsődleges ellenőrzést végezzen.

Az IBAHRI ebben a jelentésében is megismétli felhívását az Alkotmánybíróság hatáskörének a teljes körű visszaállítására, miután a testület jogköre továbbra is korlátozott, így azon képessége, hogy megvédje a magyar Alaptörvény által garantált jogokat, szintén korlátozott, és gyengül a jogállamiság intézménye is. A jelentés továbbá azt is javasolja, hogy a magyar kormány vizsgálja felül az ország autonóm bírói testülete, az Országos Bírói Tanács működését és hatáskörét, és ily módon biztosítsa, hogy az be tudja tölteni Magyarország független jogvédő önkormányzati testületének a szerepét.

Az új IBAHRI jelentés a jogállam megerősítését megcélozva 18 további javaslatot terjesztett elő, amelyek azt javasolják, hogy a magyar kormány:

  • vizsgálja felül a bírói kinevezések eljárását és ezzel biztosítsa, hogy az Országos Bírói Tanács - vagy egy olyan valóban plurális testület, amelyben a bírák többségét a kollégáik választják meg - hozzon jogerős döntést a bírák kiválasztásáról, kinevezéséről és előléptetéséről;
  • helyezze hatályon kívül az összes olyan nemzeti törvényt, amely az Alkotmánybíróság hatáskörének a korlátozását jelenti;
  • vegye fontolóra az Alkotmánybírósági bírák kinevezési eljárásának a megreformálását, hogy egyetlen politikai párt se tudja uralni ezt az eljárást;
  • biztosítson maximális teret a polgári társadalmi szervezeteknek, hogy szabadon és törvénytelen beavatkozások vagy megfélemlítések nélkül tudjon működni; továbbá
  • vizsgálja felül bizonyos büntettek esetében a tárgyalást megelőző fogva tartás négyéves időkorlátjának az eltörlését.

Az IBAHRI 2015-ös jelentése lefekteti, hogy Magyarország jogállami keretét hogyan lehetne - és hogyan kellene - megerősíteni - fogalmazott a jelentésről kiadott közlemény szerint a szervezet (nyugalmazott) nagyköveti társelnöke, Hans Corell. A szervezet szorgalmazza, hogy a magyar kormány tanúsítson teljes elkötelezettséget a jogállamiság mellett, az igazságszolgáltatási rendszert pedig a legjobb gyakorlat elvei szerint és a jelentés ajánlásainak a betartásával szervezze meg, mert erre van szükség ahhoz, hogy Magyarország hitelt érdemlő és erős védelmet biztosító környezetet teremthessen a független igazságszolgáltatás számára. Ez nélkülözhetetlen eleme a modern, törvények által kormányozott társadalomnak, és előfeltétele annak, hogy betartsák az Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európai egyezményt.

  • 2012. március 19-23 között az IBAHRI egy magas szintű delegációja mérte fel, hogy milyen hatást gyakoroltak a független igazságszolgáltatásra a 2012. elején hatályba léptetett új törvények. Az erről készült jelentés aggodalmát fejezte ki többek között a bírósági állások biztonságának a megsértése miatt, valamint amiatt, hogy a magyar kormány következetesen nem tartja be az Alkotmánybíróság döntéseit. A jelentés 23 javaslatot terjesztett elő.
  • 2013. március 22-én az IBAHRI felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza az Alaptörvény negyedik módosítását, amelyet 2013. március 11-én fogadtak el és amely - a független igazságszolgáltatás alapvető elveivel ellentétben - korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét.
  • Az IBAHRI 2015. június 15-19. között összehívott egy jogi szakértőkből álló delegációt, hogy látogasson el Budapestre és mérje fel az IBAHRI 2012-es ajánlásainak a végrehajtását. A delegáció 25 egyéni és csoportos konzultációt tartott a kérdésben alapvetően érdekelt felekkel, úgymint: az Igazságügyi Minisztérium, Magyarország két közigazgatási intézménye (az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács), a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamara, a diplomáciai közösség, valamint a polgári társadalom képviselőivel. A delegáció megbeszélést tartott az Alkotmánybíróság, a Kúria (Magyarország Legfelsőbb Bírósága) vezető bíráival, valamint a bírósági elnökökkel.A delegáció egy korábbi igazságügyi miniszterrel és egy korábbi főügyésszel is találkozott.

A kormány visszautasította a megállapításokat

A magyar Igazságügyi Minisztérium természetesen közleményben utasította vissza az IBAHRI jelentésének megállapításait, mondván a tárca mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy hazánkban a jog uralma megvalósuljon. "A bírói függetlenséget a jogállamiság egyik legfontosabb garanciájának, a demokrácia álló csillagának tekinti" - fogalmaz a közlemény. Magyarország az Alaptörvény elfogadása és a közjog megújítása során az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos kérdéseket megnyugtató módon lezárta, mind az Európai Bizottsággal, mind a Velencei Bizottsággal - tették hozzá.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban a tárca megjegyzi: Magyarország Alkotmánybírósága világviszonylatban is az egyik legszélesebb hatáskörrel rendelkező szervezet. A testülethez bárki fordulhat alkotmányjogi panasszal. Az Alkotmánybíróság tagjait az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés tagjainak kétharmadával lehet megválasztani, ez a széleskörű társadalmi konszenzus garanciája - véli a szaktárca, amely azt is hozzáteszi: mind az alkotmányos szabályozás, mind a gyakorlat igazolja, hogy az Alkotmánybíróság függetlenül, a demokratikus jogállami működés őreként védi Magyarország Alaptörvényét. Az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek, azokat a mindenkori magyar kormányok tiszteletben is tartják.

Az IM egyebek mellett azt is hangsúlyozta, hogy "a magyarországi jogszabályok teljes mértékben kizárják, hogy a kormányzat akár közvetlenül, akár közvetve beavatkozzon a bíróságok ítélkezésébe vagy igazgatásába, a bíróságok önigazgatási modell alapján működnek, ennek csúcsszervében, az Országos Bírói Tanácsban az igazságügyért felelős miniszter csupán tanácskozási joggal vesz részt."

Aláásott intézményi függetlenségek

A helyzet viszont az, hogy úgy tűnik, más fórumokon is az tükröződik vissza, hogy folyamatosan romlik a magyarországi demokrácia helyzete. Már olyan országok is demokratikusabbnak számítanak, mint Ghána, Horvátország vagy Brazília - idézte a Világgazdaság az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatását, amely szerint a vizsgált 167 országból Magyarország az 54. és a stabilan a hiányos demokráciák kategóriájában foglal helyet. Öt évvel ezelőtt még tíz hellyel jobban álltunk, az akkori 7,2 átlagpontunk apadt 6,84-re (0-10 közötti skálán) mára.

A kormányzat működése alindex már a hibrid rezsimekéhez van közel, de ennél is aggasztóbb, hogy a társadalom politikai részvétele 4,44-os szintjének már semmi köze a demokráciához, s nagyon közel van az autoriter rendszerekéhez. Ilyen alacsony részindexet a hiányos demokráciák listáján csak Chile és Salvador kapott - írja a VG.

Az EIU szerint az új EU-s tagországok közül a demokrácia visszaszorulására Magyarország szolgáltatja a legjobb példát. Amióta a jobbközép Fidesz megszerezte a kétharmados többséget a 2010-es választásokon, a kormányzat a think tank szerint aláásta számos intézmény függetlenségét. Ilyen például az Alkotmánybíróság, a Médiatanács, a Magyar Nemzeti Bank, amelyeknek élén már a kormány kinevezettjei állak. Az EIU szakértői úgy vélik, hogy a választási reform aláásta az ellenzék és a kisebb pártok helyzetét.

Teljes demokráciáról 8 és 10 pont között beszélhetünk az EIU kutatása szerint, 6-8 pontnál pedig hiányos demokrácia a megnevezés. Négy pontig hibrid, ez alatt pedig autoriter rezsim az ország a cég módszertana szerint. A hiányos demokráciákban nem túl fejlett a politikai kultúra, és alacsony a politikai részvétel is, a hibrid társadalmakban azonban általánosságban gyenge a jogállamiság, a civil szervezetek, és politikai nyomás van az újságírókon.