Milyen lesz a kötelező kamarai tagság?

A hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára javaslatukat a kötelező kamarai tagság bevezetésre. A mikro- és kisvállalkozóknak szándékuk szerint nem emelnék a kamarai tagdíjat.
MTI, 2014. május 21. szerda, 13:27
Fotó: Napi.hu

Május 28-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) éves küldöttgyűlésén tárgyalják meg a kamarai rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot, amely tartalmazza a kötelező tagság bevezetésére vonatkozó kezdeményezést - közölte Dunai Péter az MTI-nek. Hangsúlyozta, a részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. Hozzátette, hogy a regisztráltak most nem vehetnek igénybe minden kamarai szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők.

Az MKIK főtitkár emlékeztetett arra, hogy a kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztráció három éve hatályos, és hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok alapján érdemes továbblépni, a kötelező regisztrációt kötelező kamarai tagsággá alakítani.

Mekkora lesz a tagdíj?

Dunai Péter ismertetése szerint úgy szeretnék bevezetni a kötelező tagságot, hogy a kötelező kamarai tagdíj fizetésével a mikro- és kisvállalkozói kör terhe ne növekedjenek.

Az ipari és kereskedelmi kamarai rendszernek a jövőben is akkora bevételre van szükség, mint amennyi jelenleg a kötelező regisztrációs rendszerhez köthető kamarai hozzájárulásból, illetve az önkéntes kamarai tagsági díjból adott - fejtette ki az MKIK főtitkára. Dunai Péter szerint ugyanakkor a tagdíjat úgy kell meghatározni, hogy ebből a tételből ne keletkezzen több bevétele a kereskedelmi és iparkamaráknak, hiszen a mostani vállalkozói befizetésből származó bevétel elég a nem állami forrásból finanszírozott közfeladatok, kamarai szolgáltatások ellátásához. Ez azt jelentené, hogy a vállalkozók több mint 90 százalékánál nem változnának a befizetési terhek, ugyanakkor a növekedés azoknál az erős középvállalatoknál, illetve nagyvállalatoknál jelentene meg, amelyek jelenleg nem tagjai a kereskedelmi és iparkamarának.

A kamara álláspontja szerint a sikeres gazdaságokban - például Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban - a kötelező tagsággal rendelkező kereskedelmi és iparkamarák jól működnek a gazdaságszervezés, a közfeladatok ellátása területén. Magyarországon is be lehetett volna vezetni három évvel ezelőtt a kötelező kamarai tagságot a kereskedelmi és iparkamaráknál is, ha nem lett volna vita a tagkör elhatárolásban az agrárkamarával - mondta Dunai Péter. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az agrárkamaránál két éve kötelező kamarai tagság van, miközben a kereskedelmi és iparkamaráknál a kötelező kamarai regisztráció kvázi kötelező tagságot takar, hiszen éves fizetési kötelezettséggel párosul, ugyanakkor ezért nem vehetnek igényben minden kamarai szolgáltatás, csak a tagsággal rendelkezők.

"Egyenszilárdságúvá" kellene tenni a kamarai rendszert, tovább kell lépni a kötelező kamarai regisztrációból, legyen mindenki tag, fizessen mindenki, ne növekedjenek a terhek, és minden vállalkozás vehesse igénybe a szolgáltatást, és gyakorolhassa jogait, részt vehessen a kamara működtetésében - összegezte Dunai Péter.

HOZZÁSZÓLÁSOK