Minden iskola állami kézbe kerül

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza.
MTI, 2011. december 20. kedd, 09:59
Fotó: Napi.hu

A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány, korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.

Jönnek az állami fenntartású iskolák

A jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket.

A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.

Három éves kortól lesz kötelező az óvodába lépés

Az új köznevelési törvény alapján három éves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé.

A tankötelezettség korhatárát 18 évről tizenhatra szállítják le. A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

Heti öt testnevelés óra

A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanuló tudásának értékelésénél.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

2013-tól jön a pedagógus életpályamodell

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpályamodell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény.

Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni.A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.

Köznevelési programok

A törvény alapján lehetőség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja - rögzíti a törvény.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

smithron, 2011.12.21 05:05

@Jhony: Elképesztő, hogy mennyi tudálékos prosztó kommentel itt kioktató "csak mi tudjuk a tutit" szadeszes stílusban.

1. Amit bemásoltál, abban nincs szó arról, hogy 16 éves kor után nem foglalkoznak a fiatalokkal.
2. Mit értünk a "foglalkozás" kifejezés alatt? A közoktatásban oktatni kell a fiatalt, foglalkozni otthon kell vele.
3. Két középiskolás gyerek mellett elmondhatom, hogy az iskola olyan szervezetlenül és alacsony hatékonysággal cseszi el az egész napjukat, hogy amellett alig jut idejük sportolni, zeneiskolába járni, művelődni. (pl. egy héten háromszor is 10 órakor kezdődik a tanítás, minden napra jut egy-két lyukas óra, állandőan változik a tanári kar, stb.) Én úgy érzem, jobb lenne, ha kevesebbet, de hnagyobb hatékonysággal "foglalkoznának" velük.

A tankötelezettségi életkor leszállítása nem azt jelenti, hogy a gyerek csak 16 éves koráig jogosult tanulni.

Amikor én iskolás voltam, akkor is 14, vagy 16 év volt a tanköteles életkor határa, mégis 29 éves koromig jártam egyetemre. Ezt jelenleg is sokan, sőt, egyre többen megteszik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Jhony, 2011.12.20 18:27

@Jhony: Ezt azért másoltam be hogy mégegyszer elolvasd és megértsd.
16 éves kor után nem fognak foglalkozni a fiatalokkal!.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Jhony, 2011.12.20 18:25

@smithron:
A Parlament elfogadta az új köznevelési törvényt is, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány, korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke, a Fidesz egyik alelnöke. Szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.

A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

smithron, 2011.12.20 14:14

@Patka: Az iskoláztatási támogatást egyértelműen el kellene venni a családoktól és az iskolának kellene adni, tehát az iskolán keresztül (pl. tankönyv, tanszer, formaruha, étkezés) lehetne igénybe venni.
(Két középiskolás gyerekem van és kb. annyiba kerül 10 hónapra a tankönyv-tanszer-ebéd befizetés, mint 12 hónapra az iskoláztatási támogatás.)Megkapom a pént és beküldöm az iskolába. Minek? Mehetne oda egyenesen és akkor nem kellene sorbaállni az ÁPISZ-ban, a tankönyvellátóban, meg az ebédbefizető sorban.
Aki meg nem jár iskolába, az fújhatja. Az adminisztrációja is egyszerűbb lenne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

smithron, 2011.12.20 14:07

@Jhony: Ezt nem értem. Miért esnének ki a rendszerből??? Senki nem esik ki a rendszerből. Aki akar, az tanulhat szakmát. Csak éppen nem lesz kötelező az iskolában tárolni azokat a deviáns kölyköket, akik verik a tanárokat és a társaikat, akikn nem tanulnak és azt sem hagyják tanulni aki szeretne. Ezek miatt csökkent az oktatás színvonala, mert nem lehet tőlük tanítani, nem lehet tőlük tanulni és minden értelmes embert (tanárt és diákot) elüldöztek az állami közoktatásból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html