A Napi Gazdaság cikke Egyelőre senki sem tudja megbecsülni, mekkora Magyarországon a korrupció, mivel általános definíciók sincsenek arra, hogy mit is tartunk annak - mondta lapunknak Kelemen Géza, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége(MGYOSZ) alelnöke azt követően, hogy az Országos Érdekegyeztetési Tanács megtárgyalta a kormányzati antikorrupciós stratégiát. Korrupció-e a hálapénz? Mi számít hivatali befolyással való visszaélésnek? Nincs elfogadott válasz. Más a hatósági tevékenységbe beépült korrupció és más az, ami beépült a magánszférába, az üzleti szférába, ahogyan más a politikai korrupció is. Emiatt alig lehet fölmérni az egésznek a mértékét, és azt, hogy a közvetlen mellett milyen járulékos károkat okoz a gazdasági versenyképesség vagy a társadalmi folyamatok terén. A Közbeszerzések Tanácsa által megrendelt felmérés erre szeretne fényt deríteni: eredménye várhatóan szeptemberre lesz. Mindaddig azonban, amíg a politikusok kiváltságait nem teszik átláthatóvá - ilyen a képviselők költségtérítése vagy a párt- és kampányfinanszírozás kérdése -, addig nehezen várhatja el a hatalmi elit a társadalomtól, hogy maximálisan jogkövető legyen - hangsúlyozta Kelemen Géza. Azt semmiképp sem szeretnék az érdekképviseletek, hogy a kormány kezdeményezése elvérezzen a Parlamentben vagy a megvalósítás során, ahogyan azt sem, hogy pártok közti sárdobálás legyen belőle. Előrelépés, hogy készült egy szakértői anyag, amelyből kormány-előterjesztés is lehet, de majd a cselekvési terveken, törvényjavaslatokon, illetve a jogalkotási törvény betartásán dől el, mennyire gondolja komolyan a politika a változtatást - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A munkaadók és a szakszervezetek egyetértenek, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Nehezen hihető, hogy elegendő lenne egy választási kampány lebonyolításához a pártonként megengedett 400 millió forint; szakértői becslések szerint a legutóbbi például 13-15 milliárd forintba kerülhetett - emlékeztetett Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Átlátható párt-, pártalapítvány- és kampányfinanszírozás mellett transzparenciára lenne szükség a közbeszerzések esetében is, szakértők szerint ugyanis utóbbiak 90 százaléka minimum gyanúsnak tekinthető. Ne csak a Közbeszerzések Tanácsából lehessen annak elnökét megválasztani, hanem a bírói karból is - mondta a Napinak Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke. Szigorítani kellene az összeférhetetlenségi szabályokat, és más megoldást kellene találni az állami és önkormányzati vállalatok igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására is. A pártemberek beültetése a köztestületekbe katalizátora lehet egy-egy korrupciós helyzet kialakulásának. Az szja alapján adható egyszázalékos támogatás kiterjesztése a pártfinanszírozásra rászoríthatná a politikai elitet arra, hogy valóban a választók érdekeit képviselje - állítja Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A munkáltatók szerint változtatni kellene a jogalkotás filozófiáján is. A jelenlegi szabályozás ugyanis passzív félnek tekinti a korrumpáltat, holott sokszor tapasztalják a vállalkozások, hogy ha bármit gyorsan szeretnének elintézni, szinte kérik tőlük a pénzt - mondta el Zs. Szőke Zoltán. Az igazságügyi tárca fölvetését, vagyis hogy azonnal tegyenek ilyenkor feljelentést, nem tartják jónak, hiszen a korrupció a legnehezebben bizonyítható bűncselekmények egyike; sokszor csak sejteni lehet, hogy valami nem volt teljesen rendben. Hiába a följelentés, gyakorta a becsületesen eljárót vádolják meg rágalmazással. Megfelelő jogi védelem kellene azoknak, akik konkrét esetekben is vállalják a korrupció feltárását. Az mindenesetre biztató - tette hozzá az ÁFEOSZ elnöke -, hogy most minden korábbinál jobban odafigyel az érdekképviseletek véleményére a kormány.