Az egyének munkanélkülivé válásának valószínűségét, azaz munkaerő-piaci pozícióját legerősebben az iskolai végzettség befolyásolja: az alacsonyabb iskolai végzettségűek az átlagosnál nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a munkanélküliséget. Eltekintve a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő befejezett általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők csoportjától, a legalacsonyabb (legfeljebb általános iskolai) és a legmagasabb (felsőfokú) iskolai végzettségűek között a munkanélküliség által érintettek arányában mintegy két és félszeres a különbség. Az előbbi csoportba tartozók 43,8, az utóbbiba tartozók 17,1 százaléka volt már legalább egy alkalommal munkanélküli 2012 I. negyedévében - derül ki a KSH frissen publikált elemzéséből.

Érdemes az analízis eredményeit a kormányzatnak az utóbbi hetekben a felsőoktatás átalakítása kapcsán felhozott érvrendszerével összevetni. A KSH kongruencia-vizsgálata korábban arra jutott, hogy a magasabb végzettség biztosabb állást jelent. Az iskolázottsági szint emelkedésével a foglalkoztatottsági szint is javult, 2010-ben például a felsőfokú végzettségű 45−54 évesek körében már meghaladta a 90 százalékot (Napi Gazdaság, 2012. november 16.) Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) pedig korábban olyan következtetéseket publikált, miszerint Magyarországon a diplomások 2012-ben kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre számíthatnak a munkaerőpiacon a többi végzettségi kategóriához tartozókhoz, illetve az országos átlaghoz képest (Napi Gazdaság, 2012. augusztus 17.).

Volt már munkanélküli (19-64 évesek, csoport arányában, százalék, 2012)
Legmagasabb iskolai végzettségEgyszerTöbbszörJelenleg is azÖsszesen
Nők
Nyolc általánosnál alacsonyabb2,79,229,241,1
Nyolc általános11,310,217,839,3
Szakiskola vagy szakmunkásképző14,910,613,038,5
Gimnázium10,04,36,821,1
Szakközépiskola12,66,28,427,2
Felsőfok10,12,84,717,6
Mindösszesen11,76,810,328,8
Férfiak
Nyolc általánosnál alacsonyabb5,39,136,550,9
Nyolc általános9,713,726,249,7
Szakiskola vagy szakmunkásképző14,511,613,940,0
Gimnázium6,34,07,217,5
Szakközépiskola12,66,18,527,2
Felsőfok9,12,54,716,3
Mindösszesen11,68,412,632,7
Forrás: KSH

Egyre többen élik meg az állástalanságot

A KSH friss elemzése szerint azok aránya, akik a munkanélküliség által érintettek (vagyis akik korábban már voltak munkanélküliek vagy a megkérdezés időszakában annak minősültek) 2007-ben a 19-64 évesek 28,7 százalékát jelentette, 2010-ben arányuk 29,8 százalékra, 2012 I. negyedévére pedig 30,7 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan nőtt a munkanélküliség kivédését segítő eszközrendszer elfogadottsága.

A legfeljebb az általános iskola nyolcadik osztályát (vagy még azt sem) végzettek körében folyamatosan és jelentős mértékben nőtt azok aránya, akik több alkalommal voltak munkanélküliek, illetve azoké, akik jelenleg is azok. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek körében a munkanélküliség által érintettek aránya 39,5 százalék. A szakközépiskolát végzettek valamivel több mint 27 százaléka volt már munkanélküli. A gimnáziumi végzettségűek között viszonylag nagy számban vannak a felsőfokú tanulmányokat folytató és munkaerő-piaci tapasztalattal még nem rendelkező fiatalok.

A munkanélküliség területi különbségeit markánsan tükrözi az állástalanság által érintettek aránya. A Budapesten, Pest megyében, illetve Győr-Moson-Sopronban élő 19-64 évesek több mint 72 százaléka még soha nem volt munkanélküli. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben 51,5, Nógrádban 52,2, Borsod-Abaúj-Zemplénben csak 52,4 százalék ez az arány. E megyékben jelentős azok aránya, akik már többször voltak munkanélküliek, beleértve a jelenleg is állás nélkül lévőket.

MI a sikeres munkakeresés titka?

Az informális háló erősségét jól jelzi, hogy az állástalanok 46 százaléka ismerősei, rokonai, barátai segítségével talált munkát. További 24,6 százalék maga keresett meg munkáltatókat, 8,6 százalékuk a munkaügyi szervezeten keresztül, míg 8,4 százalék hirdetés révén helyezkedett el újra. Az iskolai végzettségi skála két szélén a leggyengébb a rokoni, baráti kapcsolat szerepe az elhelyezkedésnél, de míg az alacsony végzettségűeknél ezt a munkaügyi szolgáltatás intenzívebb igénybevétele pótolja, a diplomásoknál az egyéni kezdeményezésnek (hirdetés és közvetlen kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal) nagyobb a súlya.

Az ismerősi, baráti segítséggel történő sikeres elhelyezkedés aránya a kedvezőbb helyzetű területeken (Budapesten, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest megyékben) magasabb. A munkaügyi szervezet szerepe a nagyarányú munkanélküliség jellemezte területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) a legintenzívebb, de a KSH szerint feltételezhető, hogy nem a piaci szervezetekhez történő sikeres kiközvetítés, hanem a támogatott foglalkozási lehetőségek vannak túlsúlyban.