Minimálbér 2011: elhúzódhat a harc

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mintha egyre távolodna a megállapodás, az álláspontok között nőtt a különbség. Határozottan úgy tűnik viszont, hogy a kabinet szívesen osztaná meg a felelősséget az esetlegesen romló munkavállalói jövedelmek miatt, ezért érdekelt az OÉT-megállapodásban. A munkaadói és a munkavállalói oldal sem szeretné persze hagyni, hogy végül megegyezés hiányában a kormány határozza meg a jövő évi minimálbér, illetve garantált bérminimum értéket. A munkavállalói oldal abban egységes, hogy a családi adókedvezményt nem veszi figyelembe a tárgyalásokon.
Kiss Melinda, 2010. november 22. hétfő, 07:50

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Ugyan Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára meglehetősen optimistán úgy nyilatkozott a pénteki MSZOSZ-kongresszuson, hogy jól haladnak a minimálbérrel kapcsolatos informális tárgyalások a szociális partnerek között, és reméli, hogy a pénteki plenáris ülésen már megállapodás is születhet, az általunk megkérdezett szakszervezeti vezetők szerint inkább távolodtak a felek álláspontjai.

Az adócsomag rontott a dolgozók helyzetén

Az adótörvények elfogadása - vagyis az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése és a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése - miatt jelenleg rosszabbak a tárgyalási feltételek, mint amikor végre megkezdtük a tárgyalásokat - mondta a Napi Gazdaságnak Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. Érdekes fejlemény szerinte, hogy szinte minden új különadónemnél, illetve a gázáremelésnél képes volt a kormány sávos rendszerben gondolkodni, az egyetlen szja-rendszert kivéve, amivel egyértelműen nem a legrászorultabbaknak, hanem a jól keresőknek kedvezett.

Emlékeztetett arra is, hogy a kormány nem veszi figyelembe a különadók inflációs hatását, ami szakértői számítások szerint legalább 0,3-0,4 százalékkal emeli majd a jövő évre jelzett 3,5 százalékos szintet, és várhatóan negatív hatással lesz a munkanélküliségre is, mivel egyes szektorokban már most elbocsátásokkal reagáltak költségeik növekedésére a munkaadók.

A fogyasztókon csattan a különadó ostora

Borsik szerint a kormány nem tudja majd megakadályozni azt sem, hogy a cégek áthárítsák a különadókat. Ő is és az MSZOSZ is úgy gondolja, 10 százalék körüli bruttó béremelés tüntethetné el a munkavállalói veszteségeket.
Mindezzel lényegében a kormány rontotta a pozíciókat, és ezt elismerve pénteken már az államtitkár is csak a keresetek nominálszinten tartását ígérte 2011-re, holott a korábbi kormányzati nyilatkozatok még a reálkeresetek szinten tartását ígérték.


Mindez azért is problémás, mert a kormány a költségvetés tervezeténél végig az általa eredetileg az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) benyújtott értékekkel számolt, így ha annál esetleg lényegesen nagyobb mértékű minimálbér-, illetve garantált szakmai bérminimum-emelést sikerülne elérniük a munkavállalóknak, az állam is nehéz helyzetbe kerülhet a meglehetősen szűk mozgásteret engedő büdzsé bérköltségeket érintő fejezeteinél, illetve az állami vállalatok OÉT-megállapodásra épülő kollektív szerződései miatt. Azt azonban az optimista nyilatkozat is jelzi, hogy a kabinet szívesen osztaná meg a felelősséget az esetlegesen romló munkavállalói jövedelmek miatt, vagyis érdekelt az OÉT-megállapodásban.

Csak ne a kormány!

Nehezíti a tárgyalásokat, hogy a munkaadói és munkavállalói oldal sem szeretné hagyni. hogy végül megegyezés hiányában a kormány határozza meg a jövő évi minimálbér, illetve garantált bérminimum értékét, mert azzal adott esetben mindkét fél rosszul jár.
A változásokat figyelembe véve a korábbi kormányzati ajánlás - a minimálbér 4,5 százalékos emelése - helyett a szakszervezeti számítások szerint legalább 5,3 százalékos minimálbér- és 4,1 százalékos garantált bérminimum-, illetve az országos bérajánlásnál legalább 5 százalékos emelés kellene ahhoz, hogy legalább a nominálszintet tartani lehessen a legalacsonyabb fizetési kategóriákba tartozóknál.

A munkavállalói oldal abban egységes, hogy sem reálkereset-veszteséget nem hajlandó elfogadni, sem pedig a családi adókedvezményt nem veszi figyelembe a tárgyalásokon, mondván, az szociális kérdés, és nincs köze a bérügyekhez. Ez az állam feladata, nem a vállalatoké, a mi célunk pedig az, hogy a bruttó 320 ezer forint alatt keresők reálpozíció-vesztését megállítsuk, érdekeit képviseljük, márpedig a mostani kormányajánlat nem ezt szolgálja - jelentette ki Gaskó István, a Liga elnöke.

Arról nem is beszélve, hogy a gyerekkedvezmény igazságtalan azon idősebb dolgozókkal szemben, akik már felneveltek 2-3 gyereket. Az adójóváírás megkezdett kivezetése miatt a minimálbért, illetve az átlagbért keresőknél alig van olyan adótartalom, ahol érvényesíteni lehetne. Egy háromgyerekes minimálbéres családnál például száz forint a kedvezmény - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.

HOZZÁSZÓLÁSOK