Várhatóan októberben kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról, ugyanakkor a lap kérdésére a tárgyalásokon részt vevő munkaadók és szakszervezetek már megfogalmazták azokat az irányokat, amelyek meghatározzák az egyeztetéseket. Az álláspontok eltérnek, ám a felek szerint indokolt, hogy a 2016-os gyakorlathoz hasonlóan ne csak jövőre, de 2020-ra is meghatározzák a minimálbéreket.

A szakszervezetek a korábbi évekhez hasonlóan további jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelést szorgalmaznak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte, a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyari Idők megkeresésére elmondta, a szakszervezet célja régóta az, hogy a keresetek felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz. Ahhoz, hogy a minimálbér összege - változatlan munkavállalói elvonások mellett - elérje az idei cseh minimálbér összegét, 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint ez egy lépcsőben nem képzelhető el, ezért a Liga kétéves bérmegállapodás megkötését kezdeményezi.

A bérminimumot ennél is gyorsabb ütemben emelné az érdekképviselet, emellett kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa és továbbra is indokoltnak tartják a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését.

A munkavállalói oldal a szociális hozzájárulási adó csökkentésének időzítéséhez köti a béremelésekre tett javaslatait: ha a munkaadói teher mérséklését nem sikerül előre hozni az eredeti júliusi dátum helyett januárra, akkor kisebb emelésre hajlandóak. A képviseletek többsége szintén nyitott a többéves megállapodásra. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, ám a minimálbéren foglalkoztatóknál az emelés kigazdálkodása újabb jelentős teherrel jár.