Mire adták a kedvezményeket? - Mutatjuk, hogy folyt ki 800 milliárd a költségvetésből

Tavaly 795,6 milliárd forintnyi adókedvezményt adott a kormány, a 60-féle adóból 44 kedvezmény érvényesíthető. A legnagyobb könnyítést a családok kapták, de rengeteg pénz ment el a foglakoztatás támogatására, és persze sportra. A célok egy része támogatható, de vannak vitaható kedvezmények is.
Papp Zsolt, 2016. október 5. szerda, 07:08

A 2014-es 725 milliárd forint után tavaly már 795,6 milliárd forintnyi adókedvezményt adott az állam a cégeknek és magánszemélyeknek. A kedvezmények többségét, 470 milliárd forintot a cégek érvényesítették, a kisebbik rész jutott a magánszemélyeknek - derül ki a most benyújtott 2015-ös költségvetési elszámolásából, a zárszámadási törvényjavaslatból.

A lakosság két fő ágon kap adókedvezményeket az államtól: az illetékeknél 68,2 milliárd forintnyi kedvezményben részesültek, ebből a "haláladó" (öröklési illeték) korábbi eltörlése 27 milliárdot tett ki, míg a lakásszerzés után 26 milliárd forintnyi vagyonszerzési illetéket nem kellett megfizetni az elmúlt évben. A nagyobbik kedvezmény természetesen a családi adókedvezmény, ami főként szja, kisebb részben társadalombiztosítási könnyítést takar. Tavaly már 243,4 milliárd forintnyi adó- és járulékkedvezményt érvényesítettek a kis- és nagycsaládok - ezzel szemben 1688 milliárd forint személyi jövedelemadó folyt be a büdzsébe, vagyis az szja bevételek 13,7 százalékáról mondott le az állam.

Keveset fizetnek, sokat "jótékonykodnak"

A cégeknek mintegy 470 milliárd forint adókedvezmény jutott, a legtöbb be nem szedett bevétel a társasági adóhoz kapcsolódik. A társasági nyereségadó - elvileg - a költségvetés egyik legfontosabb bevétele, ám a cégek évről évre egyre kevesebb adót fizetnek nyereségük után. Tavaly összesen 548 milliárd forint folyt be ezen az ágon - ami nem túl acélos eredmény, összevetve a 3000 milliárd forintos áfa- vagy épp a 1688 milliárdos szja-bevételekkel. Csak tavaly a 548 milliárdnyi befizetett társasági adóra 217 milliárdnyi kedvezmény jutott - vagyis a bevételek 40 százalékáról lemondott az állam.

Főbb adó és járulékkedvezmények (mrd Ft)
20142015Adóbevételek 2015-benKedvezmények aránya (%)
Jövedéki adó58,553,1998,35,3
Energiaadó14,314,61881,1
Környezetterhelési díj1,00,723,63,0
Társasági adó166,0217,0548,839,5
Energiaellátók adója8,02,541,66,0
Távközlési adó19,524,654,844,9
Személyi jövedelemadó206,3231,21688,613,7
Helyi iparűzési adó15,510,9624,61,7
Illetékek40,068,2136,450,0
Szociális hozzájárulási adó148,6137,824395,6
Biztosítotti nyugdíjjárulék26,917,4964,71,8
Biztosítotti egészségbiztosítási járulék21,117,7652,82,7
Összesen725,5795,6
Forrás: zárszámadási tervezet

A cégek tíz különböző címen érvényesíthetnek leírásokat, ebből a legnagyobb szelet a sportegyesületek támogatása: míg 2014-ben e forrásból a klubokhoz 50 milliárd forint jutott, tavaly már 76,9 milliárd forint ment el a kormány kedvenc szabadidős tevékenységére. A sportcélú támogatást jól láthatóan kissé túltolták - mert bizonyosan társadalmilag rendkívül hasznos a stadionépítések támogatása, az ennél egy hajszállal fontosabb kutatás-fejlesztési tevékenységekre a cégek csak 55,8 milliárdos adókedvezményt tudtak tavaly érvényesíteni. A társasági adóból filmtámogatásokra 7,6 milliárd forint ment el, míg a színházaknak 21,6 milliárd forint jutott. Ezen kedvezmények beleszámítanak az adóba, csak nem folynak be az államhoz, tehát a vállalkozűsok úgy támogathatják a számukra szimpatikus - kulturális vagy sportegyesületet - hogy az egy fillérjükbe sem kerül.

A foglalkoztatás támogatására tízmilliárdok mennek

A negyven százalékos be nem fizetett adókedvezmény-arány nem a legmagasabb, ugyanis a távközlési adó 54,8 százalékát visszakaphatja néhány érintett cég - ezt az adónemet a telefon és sms-szolgáltatások után kell fizetniük a távközlési szolgáltatóknak. A közterhet nem kell megfizetni az egyéni előfizetők első 10 perces beszélgetései, a segélyhívások és a tesztelésekéhez kapcsolódó hívások után - a költségvetési indoklás szerint ezekből jön össze a 24,6 milliárd forintnyi adókedvezmény, ami 4,6 milliárd forintos növekedést tükröz 2014-hez képest.

Legnagyobb adókedvezmények (mrd Ft)
20142015
Családi adókedvezmény (tb-járulékkedvezménnyel együtt)236,8243,4
Munkahely-védelmi kedvezmények (szocho)147,5136,8
Sportcélú társassági adókedvezmény5076,9
K+f társasági adókedvezménye27,555,8
Forrás: zárszámadási törvény

Az állam nagyobb összeget ad a foglalkoztatás támogatására: a különböző programok révén a cégek tavaly 137,8 milliárd forint szociális hozzájárulási (szocho) adót (leánykori nevén munkaadói társadalombiztosítási járulékot) nem fizettek be. A 137,8 milliárd forint jelentős összeg még akkor is, ha ebből a forrásból 2439 milliárd forint bevételhez jutott a két társadalombiztosítási alap. Szocho kedvezményt kaphatnak a cégek a fiatalok, az 55 év felettiek, a tartós munkanélküliek vagy épp a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatására - ezekkel a kedvezményekkel kívánják a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni.

Van értelme?

Az adó- és járulékkedvezményeknek épp ez lenne a célja, hogy az állam ott mond le adóról és avatkozik be a piaci folyamatokba, ahol társadalmilag fontos célt kíván segíteni. Ilyen lehet a gyermekvállalás segítése egy elöregedő társadalomban, vagy az új, innovatív technológiák és a környezetvédelem támogatása. A magyar adórendszer eleve összetett, hiszen 60-féle sarcot ismer. Ezen adókból 44 különféle kedvezmény érvényesíthető - legalábbis a zárszámadás ennyit nevesít -, ezek közül jó pár társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető: ilyen például a pálinkafőzés 8 milliárdos jövedéki adókedvezménye, az ökoadókból adott bármilyen könnyítés, és ezek közé sorolhatóak a társasági nyereségadóból adott aránytalan kedvezmények is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pro libertate, 2016.10.05 16:32

"Van értelme?" - nem csoda, hogy a cikkíró efféle következtetésekre jut: "társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető". Ki az ördög foglalkozik itt holmi "társadalmi hasznossággal"? A tolvaj rezsim biztos nem...

A rezsim adópolitikáját jól láthatóan két fő rendezőelv alakítja: az élősködő klientúra kiszolgálása és a GDP kozmetikázása. Az előbbinek köszönhető pl. az egykulcsos szja (a munkavállalók aránytalan terhelése) vagy a célzott szektoriális büntetőadók, utóbbinak pl. a GDP-t nagyban befolyásoló vállalatok gyakran teljes adómentessége. Mint pl. az Audi 14-ben és 15-ben. (Így is minden idők leggyengébb növekedési ciklusát éljük...)

Tekintettel arra, hogy a magyar állam működése sosem volt ilyen drága mint napjainkban, nyilván más úton kell előteremteni az adókedvezményeken elpazarolt forrásokat. Pl. a jövedéki adó megemeléséből...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html