2013-ban jelentősen nőtt a keresetek reálértéke az előző évhez képest, amelyben nem kis szerepe van az oktatási és az egészségügyi béremelésnek. A versenyszféra hozta szokott formáját, így minden jelentősebb ágazatban volt reálkereset emelkedés - olvasható a GKI legfrissebb blogbejegyzésben.

A keresettömeg bővülését fékezte a létszámvesztés, illetve a dolgozók egy részének részmunkaidőssé válása. Így az egy főre jutó keresetemelkedésnél kisebb lett az összes kereset tömegének gyarapodása. Emellett az elért nettó keresetek egyre szélsőségesebben szórnak: 20 százalékkal az átlag alatt keres (ez havi 120 ezer Ft alatti nettót jelent) a foglalkoztatottak kétharmada, míg 20 százalékkal az átlag felett 17 százalékuk (ez 180 ezer Ft feletti havi nettónak felel meg). Az előbbi csoport az összes kereset 31 százalékát birtokolja, az utóbbi annak 42 százalékát szerzi meg.

Ha kissé távlatosabban tekintünk a keresetek alakulására, akkor azt láthatjuk, hogy 2008 óta a versenyszférában összesen 9 százalékkal (évi 1,5 százalékkal) emelkedett a keresetek reálértéke (a gyermekek utáni adókedvezmények módosító hatásával számolva összességében ennél kissé jobb a helyzet, igaz, mivel a levonható összeg értéke nem változik, ezért azoknál, akik maximálisan kihasználják a lehetőséget, valójában mérsékeltebb a nettó tényleges reálkereset bővülése).

Versenyszféra az élen

Az állami-önkormányzati szféra alkalmazottai kevésbé voltak szerencsések. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 5 százalékkal, az oktatás területén 6 százalékkal, míg a humán egészségügyi és szociális ellátás ágazatban egyenesen 15 százalékkal kevesebb pénzt vihettek haza a dolgozók, mint változatlan árak mellett 2008-ban.

Ugyanakkor az említett ágazati statisztikai átlagok ebben az időszakban - az egykulcsos SZJA bevezetése miatt - a szokásosnál sokkal jobban eltérő irányú és dinamikájú egyéni reálkereset változások eredőjeként jöttek ki.

Ha 2010-hez viszonyítjuk a 2013-as kereseteket, akkor a versenyszféra továbbra is őrzi előnyét (6 százalékkal nagyobb a keresetek vásárlóértéke, mint 2010-ban volt). A közigazgatás, védelem, kötelező TB területén alig érzékelhető, 1 százalékos reál keresetemelkedés ment végbe, ugyanakkor a nagymértékű, választások előtti bérrendezés ellenére az oktatási szféra keresetei 4 százalékkal, a humán egészségügy, szociális ellátásé pedig 13 százalékkal maradnak el a 2010-es értéktől reálértelemben.

Nőtt az egészségügy lemaradása

Ha a közszféra és a versenyszféra béreit egymáshoz hasonlítjuk, akkor azt láthatjuk, hogy a kiemelkedően jól fizetett köztisztviselők kereset előnye tovább zsugorodott (2008-ban közel 28 százalékkal volt nagyobb a keresetük, 2013-ban már csak 11,5 százalékkal). Az oktatásban az előnyből hátrány lett (2008-ban csaknem 5 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, 2013-ban viszont már 10 százalékkal alacsonyabbak lettek a versenyszféra átlagához képest).

A humánegészségügy, szociális ellátás már 2008-ban is elmaradt a versenyszférától a keresetek szintjét tekintve (-1 százalék), 2013-ra az eltérés 23 százalékra nőtt.

Kép: Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.



Összességében megállapítható, hogy a választási béremelések csak arra voltak elegendőek, hogy megállítsák a közszféra dolgozóinak pozíció romlását, valós felzárkózás ezek révén egyelőre még nem történt. Az oktatási szférában, amennyiben a bejelentett további béremelések megvalósulnak, elérhető lesz, hogy 2016-ra a 2010-es szintre térjen vissza a keresetek versenyszférához viszonyított szintje, a humánegészségügy, szociális ellátásban ehhez csaknem 50 százalékos béremelésre lenne szükség. Ennek fedezete nem látszik, így jó eséllyel további létszámvesztés elé néz ez az ágazat, ami növekvő várólistákban fog lecsapódni.