Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A kormány 13 bankkal és a pénzügyi felügyelettel aláírta a banki magatartási kódexet, amely december 1-jén lép hatályba - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán Budapesten. Elmondta: a kódex a bankok erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. Bajnai hozzátette: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akár kétmilliárd forintra is büntetheti azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek nem tartják be a kódexet.

Ez van a kódexben

A kódex legfontosabb része az árazásra vonatkozó szabálycsokor, hisz épp ez a probléma hívta életre a kódexet. A most elfogadott szabályok szerint kamatot akkor lehet módosítani, ha azt egy jogszabályváltozás - például a kötelező tartalékolás mértékének szabálya - azt kikényszeríti. A finanszírozási költségek változását értelemszerűen a bankok továbbháríthatják a költségeiket, de előírás a szimmetria, vagyis a költség csökkentését is érvényesíteni kell a lakossági termékek árában.

A legtöbb vitát kiváltó áremelési pont az ügyfélkockázatok megváltozása volt: ilyen az ügyfél migrálása - vagyis ha kicsúszik például problémamentes kategóriából. Ugyancsak érvényesíthető az árban a kockázatos - minősített - kategóriában levő ügyfelek rizikója összeségében megnő. Ebben az esetben a plusztartalékolási költségeiket az adott ügyfelekre háríthatják a bankok - de nem a teljes portfólióra. Ezen szabályok betartását a PSZÁF fő feladatának tekinti a probléma összetettsége miatt, ennek ellenőrzése nem maradhat az ügyfelekre - mondta Farkas Ádám, PSZÁF-elnök. Fő szabály, hogy a folyamatosan rendesen fizető ügyfélnek a kockázatok megnövekedése miatt nem növelhető törlesztőrészlete. Az árfolyamkockázatokat persze erre az ügyfélre is átháríthatják. A kódex szerint nem módosíthatóak az egy évnél rövidebb futamidejű hitelek.

Ha az ingatlanfedezet értéke tíz százalékot meghaladó mértékben veszít az értékéből, az szintén az adósra hárítható. A kamatokban semmifajta működési költség nem érvényesíthető, ugyanakkor a díjakat csak évente egyszer, az elmúlt évi infláció mértékében emelhetőek. Devizahiteleknél a bankok kötelesek feltüntetni a hitelezésben alkalmazott árfolyamokat, illetve a jegybanki középárfolyamtól való eltérést - az adatokat a PSZÁF összegyűjti és publikálja. A devizahiteleknél lehetővé válik a devizában való befizetés egyösszegű előtörlesztésnél.

A kódex előírása szerint bankok lehetővé teszik termékeiknek a más intézmények termékeivel való összehasonlítást. Az aláírók vállalják, hogy kerülik a körülményes írásos tájékoztatást - azt szóbeli magyarázattal is kiegészítik. Nem tekinthető az ügyfél életkora automatikus elutasítási indoknak.

A kódex csak korlátozottan szól a bedőlt hitelek fedezeteinek értékesítéséről - ezt a kérdést továbbra is jogszabályok kezelik. Ennek érdekében a készülő jogszabálymódosítások előírják, hogy nyilvánosan kell értékesíteni a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanokat, az értékesítés előtt 90 napot biztosítanak az adósnak önértékesítésre. A PSZÁF - inkognitóban - ellenőrzi már most ezen árveréseket. - tette hozzá Farkas Ádám. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint a magatartási kódex a bankrendszer és az ügyfelek közötti bizalom erősítését szolgálja. A magatartási kódex is jelzi, hogy új világ kezdődik a bankok életében, ahol az ügyfelek számára minden átlátható lesz, s új partneri viszony alakul ki a bankok és az ügyfelek között - tette hozzá Patai.

Csatlakozhatnak a lízingcégek is

A magatartási kódex a jövőben várhatóan kiterjed a lakossági hitelezéssel foglalkozó valamennyi intézményre - mondta Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke. A kódex a hitelezés egész folyamatát átfogja, beleértve a hitelekről adott információt, a szerződéskötés előkészítését, a hitel gondozását, és a problémás hitelek kezelését - jelezte az elnök. Farkas Ádám elmondta: a magatartási kódex aláírása önkéntes, és nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek korlátozzák a bankok közötti versenyt. A kódex hatályba lépéséig a bankok vállalták, hogy nem változtatják egyoldalúan a szerződéseket - tette hozzá.

A kódex alapvető célja a bizalom helyreállírása a bankok és az adósok között, amely az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott - mondta Farkas Ádám. A kódexet mint jogi intézményt a versenytörvényt definiálja, így annak betartását a felügyelet ellenőrizni tudja. Farkas szerint a nyilvánosság lesz a legnagyobb kényszerítő erő, hogy a vállalásaikat a hitelintézetek betartsák a vállalásaikat. A PSZÁF folyamatosan publikálja, hogy mely érintett cégek csatlakoztak és kik nem a kódexhez.

Nem varázspálca

A PSZÁF emellett a panasz-statisztikáit nyilvánosságra hozza, így kiderül mely bank ellen érkezett a legtöbb megalapozott panasz. Az ideális az lenne, hogy az önszabályozó kódexeket maga a szakma tartatná be, ám erre még nem érett meg a jelenlegi helyzet, nincs meg az bizalmi tőke, amely már most önszabályozó módon működne, ezért fontos most a hatósági ellenőrzés megteremtése. A kódexhez minden hitelezéssel foglalkozó szervezet csatlakozhat, vagyis a bankok mellett a lakástakarékok és a lízingcégek is. A Bankszövetség tagjai vállalták, hogy csatlakoznak, ráadásul csoportszinten - tette hozzá a PSZÁF elnöke.

A magatartáskódex nem varázspálca - ez után is lesznek bedőlt hitelek - mondta Farkas Ádám. Aki megszorul, azon lehet segíteni, de a kötelezettség nem tűnik el - hívta fel a figyelmet a PSZÁF elnöke.