Az előző öt parlamenti ciklus utolsó hónapjait vizsgálva kiderül, hogy szinte mindegyik kormány lejjebb vett a jogalkotás tempóján. A törvényeket és a kormányrendeleteket nézve a korábbi teljesítményéhez képest a legnagyobb jogalkotási féket az első és a második Orbán-kormány teljesítménye mutatta: 42 százalékkal kevesebb törvényt vagy kormányrendeletet fogadtak el, mint a "nem választási években" - írta elemzésében a Policy Agenda.

Szélesebb értelemben nézve a törvényhozás és a kormány munkáját, a határozatokat is számításba véve a legaktívabb munkát 2014-ben a második Orbán-kormány végezte. Ez azonban kizárólag a sok kormányhatározatnak köszönhető, amelyeknek 33 százaléka uniós források odaítéléséről vagy azokkal kapcsolatos döntésekről szólt. Korábbi kormányzati ciklusokban vagy egyáltalán nem volt döntés az EU-s forrásokról, vagy az EU költségvetési időszaka miatt nem a magyar választások évében igényelt jelentősebb jogalkotási munkát.

Kapcsolódó

Nehéz előre látni, hogy pontosan mi várható a választásokig hátralévő négy hónapban - vélik a kutatók. A kormány a jogszabályoknak megfelelően decemberben elküldte törvényalkotási programját a tavaszi ülésszakra. Ebben összesen egy törvényt tüntettek fel, ez pedig 2006 óta a legalacsonyabb szám, igaz nem sokkal marad el a négy évvel ezelőtti adathoz képest (kettő) - a 2010-es hét, valamint a 2006-os huszonnyolc után.

Választási évben az első fordulóig elfogadott jogszabályok
ÉvÖsszesenTörvény (ebből nki)
OGY határozatKormányrendeletKormányhatározat
201436316 (9i)10118219
201024837 (16)911290
200617543 (18)98439
20021269 (8)176832
199822336 (8)369259
Forrás: Policy Agenda

Ugyanakkor ez az első alkalom, hogy választások előtt nem lehet még körülbelül sem tervezni, hogy a kabinet milyen ügyekkel akar foglalkozni. A harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta ugyanis megszűnt a kormánynak az a jogszabályi kötelezettsége, hogy nyilvánossá tegye munkatervét. Ez a kötelezettség korábban tartalmazta, hogy mely tárcák milyen előterjesztéseket készítenek a kormány számára, és azokat mikor tárgyalják.

Mára kiderült, hogy a parlamenti jogalkotásnak csak egyik kiindulópontja a kormány tevékenysége. Éppen a Fidesz által meghonosított - igaz ebben a ciklusban már visszafogott - frakciókormányzás miatt, sok javaslat a kormánypárti képviselőktől ered.

A parlament előtt jelenleg szereplő 31 törvényjavaslat közül hatot a kormány nyújtott be, tízet kormánypárti képviselők, hármat valamelyik parlamenti bizottság és a maradék tizenkettőt az ellenzéki képviselők. A kormány jogalkotási programja alapján ezek közül háromnak a zárószavazására kerülhet sor (területrendezési tervről szóló törvény és két nemzetközi szerződés). Kicsi annak a valószínűsége, hogy a parlament egyetlen ellenzéki javaslatot is elfogadjon, és emellett vannak még olyan kormánypárti kezdeményezések is, amelyek akár évek óta hevernek a parlament előtt (például az egyháztörvény módosítása) - írta a Policy Agenda.

Címlapkép forrása: Shutterstock