Négy év alatt - 2012-ról 2016-ra - az ötödik helyről az elsőre ugrott az egészségügy, mint a lakosság által problematikusként számon tartott  terület, s több felmérés is azt mutatja, hogy mára pártszimpátiától függetlenül mindenki az egészségügyet tartja az ország legnagyobb problémájának - idézte előadásában a Political Capital (PC) friss elemzésének megállapításait Juhász Attila, a PC kutatója a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett Gyógyítható-e az egészségügy címmel rendezett konferencián.

Mit mond a kétharmad?

Kapcsolódó

A PC friss összefoglalójából kiderül, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a lakosság kétharmada nem tartja igazságosnak, s ebben az összes pártpreferencia-csoport többsége egyetért.

A 2017-ban bármilyen egészségügyi  ellátást igénybe vevők 70 százaléka elégedetlen volt az állami egészségügyben tapasztalt állapotokkal,  az erős elégedetlenség miatt pedig sokan elfordulnak az állami egészségügyi rendszertől: továbbra is dinamikusan növekszik magánszféra szerepe, főként a járóbeteg-ellátásban, valamint egyre többen fordulnak az alternatív gyógymódok felé. Egyre nagyobb mértékű a háztartások egészségügyi kiadása, ami a szegényebb társadalmi rétegek számára aránytalan megterhelést jelent - sorolta az elemzés megállapításait az előadó.

Juhász Attila kiemelte, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával az egészségügyi rendszer a 2013-2015 közötti teljesítményéről készült jelentés csak megerősíti a Political Capital tanulmányának következtetéseit, miszerint óriásiak az esélyegyenlőségi és területi különbségek a hazai egészségügyben, mind az egészségi állapotot, mind az egészségügyi ellátás működését, mind az anyagi terheket illetően.

Kép: Az egy főre jutó egészségügyi közkiadás változásai vásárlóerőparitáson a visegrádi országokban és Ausztriában./KSH

Állítása szerint az egészségügy kihívásaira a politikai szereplők részleges válaszokat adnak, jelentős reformra továbbra sem látszik sok esély. A kormányoldalon az egészségügy háttérbe szorítása a legfőbb politikai törekvés, az ellenzéki oldalon pedig a tematizáció, amely azonban gyenge hatásfokkal működik. A civil szervezetekről úgy vélte, jellegüknél fogva csak egy-egy területtel képesek foglalkozni, legyen szó akár érdekképviseletekről, akár szolgáltató szervezetekről.  Eközben Magyarország nemzetközi elmaradása nő, és nem pusztán Nyugat-Európához, hanem a régióhoz, a V4-es országokhoz képest is.

Az egyenlőtlenségre kell figyelni

Az egészségügyben jelenlévő egyenlőtlenségek következményeinek durva jele a várható élettartamban mutatkozó különbség. Míg Svédországban a felsőfokú és az alapfokú végzettségű férfiak várható élettartama öt évvel tér el egymástól, Magyarországon ez a távolság 12 év - fejtegette az egyenlőtlenség következményeit Kollányi Zsófia, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaság tanszék adjunktusa, aki szerint ha érteni akarjuk a magyar egészségügy problémáit, akkor az egyenlőtlenségre kell figyelni.

Az iskolázottság mellett a területi egyenlőtlenség is drámai következményekkel jár.  Budapest kerületei esetében a két szélső érték  2015-ben 10 éves különbséget mutat a férfiaknál a születéskor várható élettartamban, a lista két vége az első és a nyolcadik kerület volt.  Ha a járási szintet is belevesszük a területi összehasonlításba, akkor a legrosszabbul teljesítő - szigetvári - járásban és a legjobban teljesítő budapesti kerületben - I. kerület - született férfiak várható élettartama közötti különbség 14 év, azaz a szigetvári járásban születetteknek 66 évre, a fővárosi I. kerületben születetteknek 80 évre érdemes tervezni az életét. A nők várható élettartamában Budapesten 5, országos összehasonlításban 10 év a különbség a szélső értékek között.

Ma már nem áll a 10 százalékos hatás

A társadalmi struktúra egyenlőtlen eloszlását a halálokok szerinti halálozási statisztikák is mutatják - mondta Kollányi Zsófia. A keringési rendszer betegségei okozta halálozási számaink hiába javulnak, az EU-15-től való lemaradásunk mégis egyre nagyobb, aminek az okát mélyebben kell keresni, mint ahogy a hétköznapi magyarázatokban - életmód, fizikai környezet, genetika - szokás. Az okok az illető társadalmi struktúrában elfoglalt helyében és a struktúra milyenségében gyökereznek - mondta Kollányi.

A szakértő határozottan cáfolta, hogy az egészségügy szerepe a lakosság egészségi állapotában mindössze 10 százalékban játszana szerepet, ez egy hatvanas-hetvenes évekből származó adat, ami akkor  - az egészségügyi technológiák robbanása előtt - még igaz lehetett. Az azóta végbement technológiai robbanás, az új diagnosztikai és terápiás eljárások és gyógyszerek lényegesen erőteljesebben befolyásolják az egészségi állapotot. Ugyanakkor a gyógyíthatóság részben elméleti lehetőség, hiszen az új terápiák nem olcsók - tette hozzá.

Hol bicskalik meg a lánc?

A megelőzhető és kezelhető halálozási mutatóink uniós és régiós szinten is a legrosszabbak, s bár nincs arra kutatás, hogy ez melyik társadalmi csoportokat érinti leginkább, vélhetően az alacsony státuszú csoportokban hangsúlyosabb, mint más csoportokban. Érdemes és fontos is lenne vizsgálni, hogy vajon hol vajon hol bicsaklik meg a rendszer annyira, hogy valaki belehaljon egy ma már gyógyítható betegségbe, vagy egy olyan betegségbe, amelyet meg sem kellene kapnia, s hogy pontosan mi történik azzal a 8 általánost végzett borsodi lakossal, aki nem jut ellátáshoz - vetette fel Kollányi Zsófia.

Véleménye szerint fel kellene mérni, hogy az ellátásból kiesőknek vajon van-e információjuk a szűrésekről, elérhetőek-e számukra azok, vajon felismerik-e a veszélyes tüneteket saját magukon és ha igen, akkor  tudják-e hogy hova forduljanak, és van-e lehetőségük eljutni oda. Ha csak a háziorvosig jutnak el, megkapják-e az alapos vizsgálatot és a beutalót a szakellátásba, ahova sikerül-e eljutni, és ott képesek-e megfelelően kommunikálni a problémát és kezelni a kapott információkat, és így tovább - sorolta Kollányi. Az elkerülhető halálozás csökkentéséhez mindezt tudni kellene, csakhogy Magyarországon legalább 15-20 éve nem végeztek olyan szofisztikált betegút vizsgálatot, amiből mindez kiderülhetne, márpedig a nagyon hosszú lánc bármely pontján megtörténhet, hogy valaki kihullik a rendszerből és szükségtelenül hal bele egy gyógyítható betegségbe - állította az előadó.