Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A nők szülés előtti és utáni foglalkoztatását vizsgálta egy friss OECD-tanulmány, amelyből kiderül, hogy a magyar nők szülés után kisebb arányban mennek vissza dolgozni, mint a legtöbb OECD-országban.

Nők vs. férfiak - szülés előtt, szülés után

A legalacsonyabb arány Törökországhoz és Chiléhez köthető, az uniós országok között pedig Csehország, Szlovákia, Olaszország és Görögország van a sor végén, utánuk következik Magyarország.

A felmérést azt nézte, hogy a férfiakhoz képest milyen a gyermektelen és 0-14 éves gyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya. A gyermektelen magyar nőknél nincs lényegi különbség, a férfiakhoz képes, ugyanakkor a gyermeket nevelők magyar anyák foglalkoztatási mutatója már 30 százalékkel gyengébb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy körülbelül ennyien nem mentek vissza dolgozni a szülés után - idézi az OECD-elemzést a Pénzügyi Szemle Online.

Európában az olasz és a görög nők gyermekvállalás előtt is jóval kisebb arányban dolgoznak, mint a férfiak, míg például a litván, lett, észt és finn hölgyek nagyobb arányban vállalnak munkát szülés előtt, mint a férfiak. Az anyák Dániában, Litvániában és Svédországban nagy arányban mennek vissza dolgozni, míg például Csehországban és Szlovákiában mintegy harmaduk kimarad a munka világából. Az OECD-elemzés kiemeli, hogy az államok a bőkezű szülés utáni szociális ellátással, a jó minőségű és ingyenes óvodai és bölcsődei szolgáltatással és a rugalmas munkaidő támogatásával tudják segíteni az anyák munkába történő visszatérését.

A magyar nők rejtett munkája

Mind a nőknél, mind a férfiak gazdaságon betöltött szerepénél érdemes figyelembe venni az úgynevezett láthatatlan munkát és annak értékét, amelyek nem szerepelnek mindig a statisztikákban.

A KSH tavaly kiadott terjedelmes elemzése szerint ugyanis a láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként végeznek az emberek. Láthatatlan munkának számítanak a háztartási tevékenységek, például a mosogatás vagy éppen a főzés. Beszédes adat, hogy Magyarországon a népesség több időt, naponta átlagosan 214 percet tölt fizetetlen munkával, ami 30 százalékkal haladja meg a fizetett munkára fordított napi 164 percet a hivatalos - 2009/2010-ben felvett - adatok alapján. Ez pedig jelentős tétel, ha ugyanis ezt beszámítjuk a GDP-be, akkor az negyedével lenne magasabb, ez ezermilliárdokban mérhető nagyságrend.

Visszatérve a nőkre, a láthatatlan munkát bemutató elemzés szerint a gyermekgondozási ellátásban részesülő nők töltik a legtöbb időt háztartási munkával, 1999-2000-ben 511 percet, azaz 8,5 órát, 2009-2010-re ez az érték még további 31 percet emelkedett, így az akkori időráfordítás több mint 9 óra volt. Az összesített számokból kiderül továbbá, hogy bár a férfiak az elmúlt időszakban több időt töltöttek háztartási munkával , a nők sokkal több otthoni feladatot látnak el, mint a férfiak.