Mit kéne tenni a magyar egészségüggyel? Az EBRD megmondja

Magyarországon a GDP csaknem 8 százalékára rúgnak az egészségügyi kiadások, és ezt a magas arányt bizonyos mértékig a "gyakran csak háromnegyed részt telített" kórházak nagy száma magyarázza - idézi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves jelentését az MTI.
NAPI Online, 2007. november 8. csütörtök, 18:33

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2007) című, az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, 228 oldalas elemzés kitér a magánszektor szerepére a térség egészségügyi ellátásában, megállapítva: ez a szerep egyelőre "meglehetősen korlátozott".

Csehországban, Szlovákiában és Oroszországban már korábban lehetővé tették a magánszektor egészségbiztosítási szerepvállalását, a legtöbb átalakuló országban azonban továbbra is a szolgáltatási pontokon "hivatalosan" ingyenesen igénybe vehető, általános és átfogó egészségügyi ellátás a cél. Ennek eredményeként az egészségügyi ellátás finanszírozásában jórészt változatlanul az államé a főszerep.

Az EBRD kimutatása szerint az átalakuló térségben mindenhol 10 százalék alatti - Magyarországon ennél is jóval alacsonyabb, az 5 százalékot sem éri el - a magánszektorbeli kórházi ágyak aránya. Az egyedüli kivétel Csehország, ahol ez az arány meghaladja a 25 százalékot, mindazonáltal ezeknek az ágyaknak a finanszírozását is 90 százalékban az állami egészségbiztosítás állja.

A magyarországi helyzetről a jelentésben az áll: a - sokszor csak háromnegyed részben telített - kórházak nagy számához járul még az is, hogy a sebészeti beavatkozások több mint 95 százaléka esetében a betegeket benntartják éjszakára a kórházban, jóllehet a fejlett piacgazdaságokban ez az arány hozzávetőleg 50 százalék.

Magyarországon az egészségügyi kiadások háromnegyedét közpénzekből fedezik; ennek kétharmadát az állami kórházakban költik el, miközben a fejlett piacgazdaságokban ez az arány 30-40 százalék.

A karcsúsítás, a konszolidáció, sőt egyes kórházak bezárása egyértelműen alapvető fontosságú a közegészségügyi rendszer ésszerűsítése és a szűkös állami forrásokra nehezedő nyomás enyhítése végett.A bank a cseh rendszerről megjegyzi: jóllehet Csehországban kilenc egészségbiztosító verseng, a lakosság 65 százaléka annál az általános egészségbiztosító cégnél van, amelyben az állam bír jelentős befolyással. Ennek oka részben az, hogy a 90-es évek közepén szűkítették azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyeket az egészségbiztosítók nyújthatnak, megnehezítve számukra a versenyt a domináns egészségbiztosítóval.

A bank szerint azonban a cseh egészségügyi rendszert továbbra is jelentős hatékonysági hiányosságok jellemzik: a járóbeteg-ellátásra jelentkezők, valamint az egy főre jutó receptfelírások száma továbbra is a legmagasabbak között van Európában.

HOZZÁSZÓLÁSOK